Miklós Árpád (MDF)

1991. november 24.

MIKLÓS ÁRPÁD (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra Horn Gyulának a két héttel ezelőtt elmondott beszéde késztetett. Fölháborítónak tartom ugyanis, hogy akik karhatalmista pufajkásként kiszolgálták a megszálló hatalmat, azok most az egész nemzetet vádolják kollaboráns bűnösnek, ugyanúgy, mint annak idején tették, amikor minden hatalom a kezükben volt. Nézzük végig röviden, hogy mi történt itt. 1956. október 23-án és az azt követő két hétben a magyar nemzet az egész szovjet megszállási övezetben a legkeményebb módon kinyilvánította, hogy nem akar tovább rákényszerített társadalmi formátumban élni. Ilyen nemzeti egység nagyon ritka a magyar történelemben, mint ami akkor létrejött. Mint tudjuk jól, ezt a szabadságharcot szovjet megszálló csapatok leverték. Sajnos, minden nép között vannak olyan árulók, akik kiszolgálnak egy megszálló hatalmat. Így a magyar nép közül is kikerültek olyanok, akik magukra vállalták, hogy ők hívták be a megszállókat. Tudjuk jól, nem kellett őket hívni, hisz+ itt voltak. Kádár Jánosnak és társainak csak azért kellett magukra vállalni a megszállók behívását, hogy külföld felé legitimizálják ezt a megszálló hatalmat. Megbízóikat teljes mértékben kiszolgálták. Mikor azt kapták megbízóiktól, hogy hirdessenek amnesztiát a forradalomban részt vevő honfitársainknak, akkor azt tették. Mikor azt a parancsot kapták, hogy végezzenek ki megtorlásképpen háromszor annyi embert, mint a véres kezű Haynau tette, akkor ezt tették. Ezzel a megtorlással azt akarták elérni, hogy a magyar nemzet belássa azt, hogy tehet, amit akar, ez a tízmilliós nép úgysem tudja lerázni magáról a több mint 200 milliós szovjet atomhatalmat. Európa, amihez mi tartozni akarunk, az pedig ölbe tett kézzel végignézi a magyarok lemészárlását. Mert be akarták bizonyítani, hogy tehetünk, amit akarunk, itt a megszállók az urak. Beláttatták a magyar néppel, hogy itt még a passzív ellenállásnak sincs értelme. Ilyen alapon most azzal vádolni embereket, hogy ha valaki itt elvégezte az iskoláit, vagy itt dolgozott, az ugyanolyan kollaboráns, mint aki, mondjuk, pufajkásként szolgálta ki a rendszert, az enyhén szólva fölháborító. Ezért is fontos, hogy ezt a törvényjavaslatot minél hamarabb elfogadja a Parlament, és törvényerőre emelkedjen a Zétényi - Takács-féle törvényjavaslat is, hogy tisztázzuk, hogy kik is azok a főbűnösök, akik ide juttatták az országot. A spanyolországi példára hivatkozni nem ildomos szerintem ebben a helyzetben, mert Spanyolország nem volt megszállva idegen hatalom által, tehát aki a Franco-rendszert kiszolgálta, az hazaárulást nem követett el. Azt még el tudom képzelni, hogy valakit mondjuk megtévesztettek ezek a szocialista, kommunista eszmék, amik a népek testvériségét hirdették, kizsákmányolásmentes társadalmat, de annyira együgyű embert nem tudok elképzelni, aki ne látta volna, hogy ha például ő a titkosszolgálat ügynökévé válik, azzal a magyar nemzetet megszálló hatalmat is kiszolgál, tehát gyakorlatilag nyílt színi hazaárulást követ el. Azért is fontos ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása, hogy mindenki előtt egyértelmű legyen, ha ne adja Isten, még egyszer Magyarország idegen megszállás alá kerülne, akkor azok, akik e megszállókat kiszolgálják, már akkor is tudják, hogy hazaárulást követtek el, és ha akár 50 év telik is el az újabb felszabadulásig, akkor is felelni kell a tetteikért. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)