Glattfelder Béla (Fidesz)
GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előttem többen elmondták már, hogy a földadó miért volt az elmúlt években a magyar adórendszer egyik legellentmondásosabb eleme. Mindannyian tudjuk, hogy a mezőgazdasági kistermelők és a nagyüzemek adója között milyen hatalmas eltérés volt. És való igaz, hogy a választások előtt és az után is mindannyian egyetértettünk abban - mint ahogy Bogárdi Zoltán mondta -, hogy a földadónak meg kell változnia és szektorsemlegessé kell válnia. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez a tétel minden párt programjában szerepelt is, például a FIDESZ- ében ez nem volt leírva. Ezt csupán azért szeretném itt elmondani, mert szerintem szerencsétlen az a gyakorlat, amikor állandóan egymás pártprogramjairól beszélünk, utalgatunk arra, néha olyankor is, amikor ez teljesen alaptalan. A helyzet éppen ezért megérett arra, hogy valamilyen változtatást hajtsunk rajta végre, már csak azért is, mert az Alkotmánybíróság idén áprilisban a nagyüzemek földadóját alkotmányellenesnek minősítette, mivel az nem törvényben volt szabályozva. Kicsit persze furcsának tartom, hogyha ezt a mindannyiunk által hibásnak tartott adónemet a szabad választások után még másfél évig fenntartottuk, és ennek a megváltoztatására korábban nem került sor. Ez a törvénytervezet, amelyik most előttünk fekszik, a legsúlyosabb kérdésekre választ ad, azonban újabb kérdéseket is felvet. Elsősorban problémásnak érzem azt, hogy ez a törvény egy jövedelemtípusú adó kíván lenni, vagy adót próbál bevezetni, méghozzá a földek aranykorona értéke alapján. Tudjuk jól, hogy az aranykoronát valamikor Mária Terézia alatt állapították meg, s ez az érték ma már aligha tudja visszatükrözni a föld jövedelemtermelő képességét. Sőt, szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét egy nagyon furcsa összefüggésre is, hiszen a földadó a Ház elé beterjesztett társasági törvény alapján, a társasági adótörvény alapján az adóból leírható. Ugyanakkor viszont, hogyha egy mezőgazdasági nagyüzemnek vesztesége van, akkor nyilvánvalóan nem fog adót fizetni, tehát nem fogja tudni miből leírni ezt a földadót. Tehát az a furcsa helyzet fog előállni, hogy azok fognak többet adózni, több földadót fizetni végül is, akiknél nem képződik jövedelem, miközben ez a törvény pont ezeket a jövedelmeket kívánja megadóztatni. Sőt, hasonlóan ehhez, a művelés alól kivett területekre is ki kívánja vetni a törvénytervezet az adót, miközben nyilvánvaló, hogy azon sem képződik semmifajta jövedelem, erről Lakos László képviselőtársam az előbb beszélt. Ennek a törvényjavaslatnak a közgazdasági tartalma éppen ezért eléggé tisztázatlan számomra. Korábban a magánszemélyek földadóját az önkormányzatok vetették ki, és ők hajtották be ezeket az adókat. Ez most megváltozik, hiszen minden földadót a központi költségvetés szedne be az APEH-on keresztül. Milyen problémákat vet ez fel? Egyrészt az önkormányzatok bevételei mintegy 200 millió forinttal - információim szerint - csökkenni fognak. Nyilvánvaló, ez csak néhány települést fog súlyosabban érinteni, de mégis szükséges, hogy ezek a kieső jövedelmek ezen önkormányzatok számára valamilyen úton-módon vissza legyenek pótolva. Másrészt azonban, mivel korábban a tanácsok kivetették ezt az adót, most viszont önbevallásos módon fogják ezt az adót beszedni. Ezzel az adóval szemben az állampolgárok ellenállása is meg fog növekedni, hiszen minden olyan esetben, amikor egy állampolgárnak el kell mennie valamilyen hivatalba, ott űrlapokat kell kérnie, ezeket ki kell töltenie, ezeket be kell küldenie, akkor az állampolgárnak az elégedetlensége növekszik, hiszen azonkívül, hogy adót kell fizetni - ami önmagában egy kellemetlen dolog -, az adó még egyéb kellemetlenségekkel is jár rá nézve. Ezen áldozatok árán el kell mondani, hogy a költségvetés egy nagyon csekély összegű bevételhez jut, pont az adóból való leírhatóság miatt, a költségvetés bevétele az Agrárkamara becslése szerint csak 1,8-2 milliárd forint között fog alakulni. Összefoglalásként azt szeretném mondani, hogy szerintünk adót kivetni akkor szabad, hogyha az adóbevétel nagysága, vagyis a várható haszon a várható terhekkel arányban van. Az én véleményem szerint ebben az adóban ez nem valósul meg. Lényegesen több kellemetlenséget kell vállalni, mint amennyi hasznot el lehet érni. És mélyen egyetértek azokkal a felvetésekkel, amelyeket Juhász Pál előttem már elmondott, hogy ennek az adónak a tartalmát a jövőben meg kell változtatni, nyilvánvalóan, ha megmarad ez az adó, akkor valamifajta vagyonadóvá kellene átalakulnia, de ezeket az adókat akkor már nem a központi költségvetésnek kellene beszednie, hanem az önkormányzatoknak. A FIDESZ ezen meggondolások alapján ennek a törvénynek az elfogadását nem támogatja. (Taps.)