Boross Péter
DR. BOROSS PÉTER belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 1992. évi címzett és céltámogatás rendszerére vonatkozó irányelvtervezetet és mellékleteit a tisztelt Ház már egy alkalommal tárgyalta, és november 6-i ülésén az előterjesztést elvetette. Azzal, hogy elvetette, lehetővé vált, hogy döntésével ne kerüljön ellentétbe a költségvetési irányelvekkel kapcsolatban hozott döntésével, mely egy nappal korábban volt, amely olyan forintkeretben jelezte, illetve jelezte előre a címzett és céltámogatások előirányzatát, amellyel az időközben beérkezett módosító javaslatok nem voltak összhangban. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy meggyőződésem, hogy az előterjesztésünk társadalompolitikai és minden más egyéb szempontból nagyon fontos fejlesztési célokat tartalmaz, amit talán alátámaszt az is, hogy a költségvetési vita, e tárgyú vita során nem hangzott el egyetlen olyan javaslat sem, amely a Kormány által körvonalazott célok bármelyikének az elhagyására vonatkozott volna. Így úgy hiszem, hogy nem követünk el különösebb hibát, és a Kormány nem követ el különösebb hibát, ha alapvetően kitart amellett, hogy eredetileg is és ismételten is valóban a legfontosabb célokat jelöli meg az irányelvtervezet előterjesztése során. Én természetesnek veszem, hogy egy ilyen célmegjelölési körben részben képviselői körzetben tapasztaltak, részben egyéb megfontolások miatt számtalan gondolat jut a képviselő hölgyek és urak eszébe, és az is természetes, hogy annak valami módon érvényt kívánnak szerezni. Csak ez indokolhatja, hogy oly mértékben szélesedik az a témakör, amit a cél-, illetve címzett támogatásnak fedeznie kellene, hogy az elmúlt alkalommal is túllépte azokat a reális kereteket, amelyek a költségvetés tervezése során erre a célra előirányzásra kerültek. Most a korábbi javaslatokkal kapcsolatban még szükségesnek tartom hangsúlyozni azt is, hogy több olyan előterjesztés, illetve kiegészítő javaslat volt, amely nem a címzett és céltámogatási körbe való. Tehát nem önkormányzati feladatként jelölhető meg. Utalok én a Kis-Balaton térségével, vagy éppen az Alföld egyes területeinek tájegységi fejlesztésével kapcsolatos előterjesztésére. Ezek nem önkormányzati feladatok és nem céltámogatási, illetve címzett támogatási körbe valók. Ugyanakkor egy másik kör is szerepelt a javaslatok között, amely valóban környezetvédelemhez kapcsolódik és valóban rendkívül fontos, és nagyon kockázatos volna részemről azt a kijelentést tenni, hogy ezek nem olyan jelentősek, hogy támogatásra méltatlanok. Nagyon jelentős és nagyon fontos javaslatokról van szó, amelyek önkormányzati feladatkörbe tartoznak. De itt jegyzem meg, hogy ezek egy részére különböző normatív támogatási rendszer jelenleg is érvényesül, a költségvetésben például út-, hídfelújítás, -építés céljára, lakosonként meghatározottan, ha jól emlékszem, ez a 3000 forintos keret, melyek újólag megjelennek, mint cél-, illetve címzett támogatási igények. Nagy hangsúllyal szeretném tehát mondani, hogy a költségvetés egyéb forrásokkal is rendelkezik, és az a 23 milliárd forint, amely bizonyos kényszerből már 25 milliárd, és az önkormányzatok részére tartalékolt 2 milliárd forintot is tervezzük átcsoportosítani éppen a felmerülő igények miatt, nos ez a 25 milliárd nem az egyetlen olyan összeg, amely az önkormányzatok rendelkezésére áll. Sőt, szeretném számokkal is illusztrálni ezt, hiszen körülbelül 440 milliárd forintos összbevétellel - beleértve természetesen a támogatásokat - rendelkeznek feltehetően a következő évben az önkormányzatok, 440 milliárd körülivel, amelyből mintegy 70 milliárd szolgál fejlesztési, beruházási célokat, és ezzel szemben itt 25 milliárd forintról van szó, amely e körben, úgy érzem, nem feszíthető ma már tovább. Meg kell jegyeznem még - mert erre vonatkozóan ismét felmerült javaslat -, hogy például külön támogatási keret kerül folyósításra a folyékony települési hulladékgyűjtésre, és általában olyan célokra, amelyeknek környezetvédelmi összefüggése nem kétséges. Még egyszer aláhúznám - mint a korábbi előterjesztés alkalmával tettem -, hogy az egészséges ivóvíz, jóllehet nem környezetvédelmi, de legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb egészségvédelmi célokat közvetlenül szolgál. A tisztelt Ház döntése alapján 1994-ig el kell látnunk a településeket egészséges ivóvízzel, és ezért a céltámogatásoknak egy jelentős része terelődik erre. Nem hinném, hogy más egyéb előirányzat ezt megelőzhetné fontossági sorrendben. Az előbbi napirendnél adóról volt szó, melyet célszerű volna csökkenteni. Ki nem ért ezzel egyet? Most támogatásról van szó; célszerű volna növelni. Ki nem ért egyet!? Kár, hogy a kettő között és a kettőtől függően létezik egy állami költségvetés, aminek viszont egy maximált hiányával biztos mindenki egyetért. Kérem ennek is a figyelembevételét. Talán még annyit, hogy az önkormányzati törvény 85. szakasz (2) bekezdéséhez: ugye az a már többször vitatott szabályozás, hogy a feltételeknek megfelelő önkormányzat támogatásra jogosult, nos ennek az ellentmondása ismét megjelenik. Megjelenik, amennyiben ez a szövegezés - ha nagyon szó szerint értelmezem - egy szabad költségvetési számlát tételez fel, - amelyikben már csak a meghirdetés függvénye, hogy valamennyi igény kielégítésére szolgáljon. Én azt hiszem, a következő esztendőben az 1993. évi költségvetést nem lehet már ilyen szabályozási, ilyen jogszabályi rendezési keretben előirányozni. Én előre kérem a tisztelt Ház megértését, hogy azt az ellentmondást, amit az önkormányzati törvény vonatkozó szakasza, és a szükségképpen forintkeretek közé szorított cél- és címzett támogatás jelent - hát ha kitalálunk megfelelő javaslatot az ellentmondás feloldására, majd akkor fogadja el. Most pedig arra kérem a tisztelt Házat, hogy ezt az előterjesztést vegye pártfogásába és fogadja el, hogy a költségvetés jóváhagyásával egyidejűleg, immáron az irányelv jóváhagyása után a tételesen előterjesztett címzett és céltámogatási javaslat is jóváhagyásra kerülhessen. Köszönöm. (Taps.)