Józsa Fábián (MDF)
DR. JÓZSA FÁBIÁN (MDF): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban különleges helyzetben van most a magyar Országgyűlés, nagyon szellemes volt a FIDESZ, ahogy ezt lereagálta, tisztelet nekik érte. Nem kívánok velül vitatkozni, és nem kívánok egyetlen olyan képviselővel sem vitatkozni, aki kifogásolja azt, hogy ez a szabályozás, amelynek alapján a céltámogatások rendszerének és a címzett támogatások rendszerének a megalkotása történik, ez egy rossz szabályozás, nem számol a gyakorlat nehézségeivel. Ahogy a miniszter úr is utalt rá az expozéjában, a Kormány is kész ennek a megváltoztatására. Azt gondolom, nekünk képviselőknek is együtt kell működnünk a tekintetben, hogy ezt a rendszert legalább a jövő évben valóban működőképessé tegyük, illetőleg megteremtsük a lehetőségét annak, hogy a képviselők érdemben vehessenek részt ebben a vitában, vagy az ilyen természetű vitákban. Az a szabályozás, amelyik a címzett és céltámogatási rendszerekre vonatkozik, kényszerpályára állítja a magyar Országgyűlést, de nemcsak a magyar Országgyűlést állítja kényszerpályára, hanem kényszerpályára állítja a végrehajtással megbízott kormányzatot, illetőleg Belügyminisztériumot is. Ezt a kényszerpályát kell megszüntetnünk, ezt kell megoldanunk. Mi okozza ezt a helyzetet? Egy hármas determináció, aminek egyik eleme az önkormányzati törvény, másik eleme a költségvetési törvény, a harmadik eleme pedig az az igény, hogy az önkormányzatok a beruházásaikat az év elején akarják megkezdeni. Az önkormányzati törvény 85. §-ának (1) bekezdése azt mondja, hogy az Országgyűlés törvényben meghatározza a társadalmilag kiemelt célokat, azok mértékét és feltételeit. A (2) bekezdés szerint a helyi önkormányzatok egyedileg és közösen is igényelhetnek céltámogatást, és most jön a fontos mondat: a feltételeknek megfelelő önkormányzat a céltámogatásra jogosult. A hivatkozott céloknak a meghatározása természetesen feltételezi azt, hogy az Országgyűlés ismeri azokat a tényszámokat, amelyekkel a költségvetési tervezet dolgozik. Valamiféle összefüggést feltételez közöttük, ugyanis éppen az elmúlt esztendőnek a példája igazolta azt, hogy abban az esetben, ha bianco-csekket állít ki az Országgyűlés és úgy határozza meg a célokat, hogy előzetesen nem történt igényfelmérés, illetőleg előzetesen nem került véglegesítésre a céltámogatásokra rendelkezésre álló összeg, akkor tulajdonképpen nem javít az önkormányzat helyzetén, hanem ront, rengeteg beruházást bizonytalanságban tart és hagy. Miért kellett a kormányzatnak változatlanul beterjesztenie ezt az előterjesztést? Meggyőződésem szerint azért, mert ez volt az egyetlen racionális megoldás. Ez volt az egyetlen olyan megoldás, amely az önkormányzatok érdekét valóban szolgálja, hogy a jövő évben, már az év elején megkaphassák a beruházások megindításához szükséges pénzeszközöket. És még egy gondolatot. Az a pályázat, amiről itt beszélünk, hogy az önkormányzatoknak pályázniuk kell, valójában nem igazi pályázat. És azt, hogy nem igazi pályázat, az előbb ismertetett önkormányzati törvényi mondat vagy idézet szabja meg, ugyanis azt mondtuk, hogy alanyi joguk van a feltételeknek megfelelő önkormányzatoknak a céltámogatás elnyerésére. Itt tulajdonképpen a céltámogatási pályázatokat összegyűjtő Belügyminisztérium semmi mást nem tehet, mint hogy megvizsgálja formai oldalról azt, hogy a benyújtott pályázatok az adott, kitűzött céloknak megfelelnek-e, illetőleg az önkormányzatok az ugyancsak törvényben előírt saját erővel rendelkeznek-e. Abban az esetben, ha nem rendelkeznek, abban az esetben természetesen nem fogadható el a pályázat. Igen ám, csakhogy az igazi pályázatoknál az a helyzet, hogy az alaki feltételek hiánya esetén félrelökik a pályaművet, azonban az alaki feltételeknek megfelelő pályaműveket versenyeztetik egymással. Itt viszont versenyeztetésről szó sem lehet. Ha valaki az alaki feltételeket teljesítette, abban az esetben őneki meg kell kapnia a céltámogatást. Éppen ezért ez a pályázat nem valóságos pályázat. Ezt tudni és látni kell ahhoz, hogy az egész támogatási rendszer tekintetében érdemben állást tudjunk foglalni, illetőleg érdemben dönteni tudjunk. Azt mondták itt képviselőtársaim, különösen az ellenzéki oldalról, hogy a Kormány előző előterjesztése megbukott. Fekete Pál képviselőtársam is utalt rá, miniszter úr is utalt rá az expozéjában, tulajdonképpen nem a Kormány eredeti előterjesztése bukott meg. Az a változat bukott meg a szavazásnál, amely a részszavazások után egy tartalmában egészen különböző megoldást valósított volna meg, mint amilyen az eredeti előterjesztés volt. Ezért nem szavazták meg kormányzati oldalról többen a javaslatot, és ezért maradt alul. Talán, ha ellenzéki oldalon jobban figyelnek, akkor át tudták volna segíteni ezt a javaslatot, és akkor azt hiszem, hogy nagyobb lenne most a gondunk, mint így. Azok a módosító indítványok, amelyeket az első változat tárgyalása során képviselőtársaim előterjesztettek, mind szimpatikus, rokonszenves célokat fogalmaztak meg, és e tekintetben - ezt a bizottsági üléseken, a vitákban is hangsúlyoztuk - nem volt közöttünk semmiféle különbség ezek megítélésében. A probléma ott volt, hogy nem számoltak azzal, hogy abban az esetben, ha ezek a javaslatok változatlan formában beépítésre kerülnének a támogatások rendszerébe, abban az esetben jelentős többletkiadást okoznának a költségvetésnek, amely az idei gazdasági év tényadatai alapján ezt a többletköltséget nem bírja el. Meg kellett volna képviselőtársaimnak nevezni, akik a módosító indítványokat megfogalmazták, hogy miből kívánják finanszírozni ezeket a többletkiadásokat. Talán adókivetést javasolnak? Most itt utalnék arra, hogy az ellenzéki képviselők az imént tartott adótörvények vitájában szinte kivétel nélkül, egy esetben a Szabad Demokraták Szövetsége árnyaltabban fogalmazott, a FIDESZ azonban nagyon tudatosan és módszeresen azt mondta, hogy nem, nem támogatom egyik adótörvény-javaslatot sem. Ez érthető, én ezt nem kifogásolom, azt azonban nem értem, hogy akkor miből tarthatnak ilyen többleteket, ilyen kiadási többleteket finanszírozhatónak. Nevezzék meg a többletbevételeknek a forrását vagy lehetőségét, + (közbeszólás: a költségvetés!) + ez a konstruktív magatartás. További lehetőség természetesen kínálkozott volna képviselőtársaim előtt, úgymint az irányelvekben megfogalmazott célok közül valamit jelöltek volna elhagyásra. Tehát azt mondani, hogy én valami környezetvédelmi beruházást támogatok vagy támogattatni kívánok, ugyanakkor nem értek egyet ezzel és ezzel az irányelvben szereplő tétellel. Tehát úgy teszek módosító indítványt, hogy a rendelkezésre álló pénzeszköz körét nem érintem. Ez egy elfogadható, konstruktív megoldás lett volna. Lehetett volna rajta vitatkozni jókat és érdemben. Enélkül azonban nem tudtuk igazán érdemileg tárgyalni ezeket a kérdéseket. Nem volt olyan módosító javaslat, amely elhagyásokat javasolt volna, valamint ahogy az korábban is elhangzott, valamennyi módosító indítvány csak bővíteni kívánta a célokat. További lehetőségként kínálkozott volna vagy kínálkozna az a megoldás, hogy csökkentsék a képviselők vagy arra tegyenek javaslatot a képviselők, hogy a támogatások mértékét változtassuk meg, tehát csökkentsük az egyes célokhoz rendelt támogatás mértékét, abban az esetben bővíteni lehet a támogatandó kört. Ez így van, ezt megállapítani nem okoz senkinek különösebb fejtörést. A probléma csak az vele, hogy abban az esetben, ha lejjebb szállunk a támogatás mértékével, akkor ellehetetlenítjük a beruházásokat. Nem lesz módjuk az önkormányzatoknak a tervezett beruházásaikat megvalósítani. Tehát célszerűbb és hasznosabb az, ha kevesebbet markolunk vagy az önkormányzatok kevesebbet markolnak, azt viszont meg is tudják fogni, amit megmarkoltak. Tisztelt Képviselőtársaim! Én minderre tekintettel azt kérem a tisztelt Háztól, kormánypárti vagy ellenzéki oldalon ülő képviselőktől egyaránt, hogy most emiatt a kényszerpálya miatt, emiatt a hármas olyan kötődés miatt, amit nem lehet megoldani és áthidalni, tanúsítsanak önmérsékletet ebben az esztendőben, és fogadják el ezt a határozati javaslatot, mert ha ez újra felborul, mint ahogy az előző vita során történt, akkor a jövő év első félévében nem fognak tudni megindulni az önkormányzati beruházások. Kérem, hogy ez vegyék tekintetbe, ezt vegyék figyelembe, és ígéretet teszek arra - a magam részéről is -, hogy minden eszközzel meg fogjuk próbálni közösen elfogadható módon módosítani, kijavítani a vonatkozó szabályokat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)