Kovács Pál (MSZP)

1991. november 25.

DR. KOVÁCS PÁL (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Elég zaklatott sorsú törvényjavaslatot tárgyalunk. Az ebéd előtt már a felszólalók elmondták, hogy több év óta vitatja a szakma és egy kicsit talán a politika is a társadalombiztosítási önkormányzat szükségességét, és hát, a mai vitában is előjött az a gondolat is, hogy valójában vannak, akik azt állítják, hogy nincs is társadalombiztosítási önkormányzatra szükség. Mégis, a nyár folyamán előterjesztett javaslat - törvényjavaslat - kifejezte a kormányzat szándékát, amelyben hosszú ideig jó néhányan kételkedtünk, hogy tudniillik valójában kívánja-e a népjóléti kormányzat a társadalombiztosítás önkormányzatát. Az előterjesztett javaslathoz az augusztus végén lezajlott általános vitában elhangzottak a frakciók vezérszónokainak felszólalásai, és kialakult néhány álláspont, amelyek között megjelentek azok, olyanok, hogy a Parlament közvetlenül gyakoroljon felügyeletet a társadalombiztosítási albizottságon keresztül, megjelent a "két önkormányzat + koncepció, megjelent az "egy önkormányzat+ koncepció, a felügyelőbizottságé és így tovább. Mindez azt eredményezte, hogy mára elég tarka kép alakult ki itt, a Házon belül abban a vonatkozásban, hogy ki mit tartana helyesnek most, +91 végén, a társadalombiztosítási önkormányzatot illetően. A szocialista párti frakció nevében Csehák Judittal közösen 28 módosító indítványt nyújtottunk be, amelyek közül 19 egy egységes koncepciót képez. Én nem kívánom ezeket részletesen elemezni, mert ez három napot venne igénybe, és talán nincs is annyi időnk. Mindenesetre minden koncepciónak kell válaszolni néhány kérdésre. Ezek között, mivel a vita úgy alakult, hogy vannak, akik a létét is kezdik kétségbe vonni, a szükségességét a tb-önkormányzatnak, az első kérdés az, hogy legyen-e társadalombiztosítási önkormányzat, és ehhez mindjárt kapcsolódik a másik, hogy az átmeneti időszakban legyen-e, vagy kell-e. A mi frakciónknak a válasza mindkét kérdésre: igen. Tehát azt mondjuk, hogy szükség van a társadalombiztosítási önkormányzatra, elsősorban azért, mert a járulékfizetők, vagyis a társadalombiztosítás teherviselőinek az érdekeit a Parlament sem, meg más felügyelő bizottságok sem, politikai testületek sem tudják megjeleníteni. Szükség van arra, hogy a társadalombiztosításon belül jelentkező érdekellentéteket egy önkormányzat kezelje, és véleményem szerint a legfontosabb ok, ami miatt szükséges az önkormányzat, az, hogy ne legyen a társadalombiztosítás, a nyugdíjasok ellátása, az egészségügyi ellátás minden évben kitéve a politikai harcoknak. Lehet azt vitatni, hogy az egészségügy és a társadalombiztosítás méltó-e erre - véleményem szerint nem nagyon kell ezt vitatni -, de el kellene azt értni, hogy ne kerüljön soha a politika fennhatósága alá vissza a társadalombiztosítás. Vannak képviselőtársaink, akiknek az a véleménye, hogy most már minden rendben van, hiszen csak a Parlament segítségével lehet a társadalombiztosításhoz hozzányúlni. Én azt mondom,hogy ezzel még nincs minden rendben, hiszen a Parlament segítségével hozzá lehet nyúlni a társadalombiztosításhoz. Nem szabad, hogy ez a szféra a politikai akarat hullámzásainak ki legyen téve. Ez nem a Parlament szerepének vagy a Kormányzat szerepének a degradálása, ez nem a Parlamentnek a hibája, ez a természetes, hogy tudniillik politikai érdekek alapján szerveződik, a társadalombiztosítás pedig nem politikai érdekek alapján kell, hogy szerveződjön az önkormányzata. Mi azt mondjuk tehát, hogy legyen önkormányzat. A második kérdésre, hogy az átmenet ideje alatt legyen-e önkormányzat, szintén igennel válaszolunk, mégpedig azért, mert bármennyire is rövid ez az átmenet, mégiscsak évekről lesz itt szó, és ez alatt az átmenet alatt el fognak dőlni olyan kérdések, amelyek évtizedekre kihatnak a rendszerre. Akár a nyugdíj-, akár a betegbiztosítást vesszük. Nem lehet tehát elfogadni azt, hogy most az átmenetbe ne szóljanak bele a teherviselők, a járulékfizetők és a biztosítottak. Most olyan stratégiai jellegű döntéseket kell meghozni a következő esztendőben, amelyekhez igenis kell, hogy tudják érvényesíteni részvételükkel az érdekeiket azok, akik a társadalombiztosítás terheit viselik, azok, akikért van ez a biztosítás. Van egypár olyan feladat, amelyet nem lehet elvégezni biztosítási önkormányzat nélkül a mi véleményünk szerint. Ilyen az ágazati megosztás például. Ilyen azonkívül az, hogy hogyan tagozódjék később a társadalombiztosítás, milyen tagozatai, regionális egységei jöjjenek létre, milyen legyen a nyújtott szolgáltatások, ellátások köre. De a finanszírozási tagolódást is ilyennek tartjuk. A következő kérdés az, hogy az átmenet idején milyen legyen az önkormányzat: egységes vagy pedig több részből álló? Az előterjesztés azt tartalmazza, hogy két - az ágazatonkénti megosztásnak megfelelően két - önkormányzat jöjjön létre, bár a miniszteri expozéban elhangzott az, hogy a kormányzat, a népjóléti kormányzat feltétlenül nyitott minden más megoldás irányában is. Mi azt mondjuk, hogy az átmenet idejére egy önkormányzatot kellene létrehozni, és ezt azért mondjuk és fogalmazzuk meg a módosító indítványainkban, mert úgy látjuk, hogy vannak praktikus okai is az egy önkormányzat létesítésének. Ezek közül én csak egyet mondanék el, azt tudniillik, hogy itt nem egy egyszeri aktusról van szó. Nem arról van szó, hogy január 1-jén kimondjuk, hogy létrejön a két ágazat, mert ez nem jön létre január 1-jén, legfeljebb a pénzalapot lehet megosztani. De az ehhez tartozó - ami az ágazatokat ágazattá teszi - elkülönülés, a végrehajtó szervezeteinek a kiépülése bizony éveket vesz igénybe, és erre a folyamatra sokkal jobban tud hatni egy önkormányzat, mint hogyha kettőt a majdani ágazatonként hozunk létre. Vannak azonban elvi okai is annak, hogy mi az egy önkormányzatot tartjuk szükségesnek az átmenet ideje alatt. Ilyen az, hogy úgy gondoljuk, hogy magát az ágazatokra való megosztást is az önkormányzatnak kell irányítani. Ilyen ok az is, hogy úgy érezzük, hogy határozottabb érdekképviseletet tud az egy önkormányzattal megvalósítani. Itt tudniillik elég éles csatározásokra kell számítani a társadalombiztosítás és a költségvetés között, a kormányzat e két területe között akkor, amikor arról fogunk beszélni, hogy mi legyen az, amit finanszíroz a költségvetés, és mit finanszírozzunk a járulékbevételekből. Fontosnak tartjuk azt, hogy az első önkormányzat tehát egységes legyen, és mi úgy gondoljuk el - ez jelenik meg a módosító indítványainkban is -, hogy ez az önkormányzat delegálással és a munkavállalói oldala ennek paritásos alapon jöjjön létre, és maradjon mindaddig az, amíg a szakszervezeti választások után egy már más jellegű önkormányzatot, véglegeset tud a Parlament meghatározni. Módosító indítványainkban szólunk egyéb más problémákról is. Így például arról, hogy kik lehetnek szerintünk a biztosítási képviselők. Fontosnak tartjuk megjegyezni azt, hogy ne lehessen biztosítási képviselő az, aki parlamenti képviselő, illetőleg a Kormány tagja. Mind a Kormánynak, mind a Parlamentnek marad felügyeleti szerepe az önkormányzat léte mellett is. Nem lehet tehát, hogy a két funkció egy személynél összekapcsolódjék. Különösen fontosnak tartjuk, és módosító indítványban megfogalmaztuk, hogy a Parlament a jövő év tavaszán határozza meg a választás, a majdani, a második önkormányzat, a végleges önkormányzat választásának módját és időpontját. Erre vonatkozóan javasoljuk, hogy jövő év április végéig nyújtson be a Kormány törvénytervezetet. Nagyon fontos dolognak tartjuk részletkérdésekben is azt, hogy az önkormányzatok autonómiája sértetlen maradjon. Így bizonyos esetekben, amikor az előterjesztés kormányegyetértést javasol, például a főigazgató és helyettesei kinevezésében, akkor mi ezt a kormányzati egyetértést nem tartjuk szükségesnek. Módosító javaslataink érintik a közgyűlés - önkormányzati közgyűlés - működését, annak bizonyos területeit is. Fontosnak tartjuk rögzíteni azt is, hogy az Országgyűlés a jövőben is törvényben rögzítse, fogadja el a társadalombiztosítás költségvetését, illetve törvényben döntsön e költségvetés végrehajtásáról is. Itt érvényesülhet legerőteljesebben az Országgyűlés felügyelete, felügyelő szerepe akkor is, hogyha az önkormányzat már működik. Végezetül arról szeretnék beszélni, hogy itt - amint önök már mind a módosító indítványokban, mind a felszólalásokban hallották - két változatban is előjött a felügyelőbizottság problémája. Az tudniillik, hogy az átmeneti időszak idejére, amíg a reform lezajlik, illetve egyik módosító csomagban egy meghatározott időig, a jövő év végéig ne önkormányzat, hanem felügyelőbizottság lássa el, vezesse, irányítsa a társadalombiztosítást. Mi nem tudjuk - a fentiekből is látszik, nem tudjuk - ezt az álláspontot elfogadni, hiszen emögött egyértelműen az a gondolat szerepel, hogy a jelenlegi érdekképviseletek, elsősorban a szakszervezetek ne jelenjenek meg a társadalombiztosítási önkormányzatban. Úgy gondoljuk, hogy a teherviselők érdekképviselete nélkül bármilyen felügyelőbizottságot is hozunk létre, az nem más, mint az, hogy a politika rátelepszik újra a társadalombiztosításra és ezt az átmenet idején sem tudjuk elfogadni. Nem fogadhatók el azok az érvek, hogy egy szűk testület operatívabb és a szakmaiságot jobban képviseli, hiszen maga az önkormányzat sem az operativitás céljából jön létre, majd létrehozza saját operatív szervezeteit. Egyszóval, mi azt tartjuk, hogy felügyelőbizottság helyett akkor, amikor a legfontosabb döntéseket kell a társadalombiztosítás ügyében meghozni, akkor a legfontosabb, hogy a teherviselők önkormányzata irányítsa a társadalombiztosítást. Tisztelt Ház! Amint az imént mondtam, 28 módosító indítvánnyal terheltük önöket, mivel azt gondoltuk, van egy olyan lehetőség most, hogy azoknak a kezébe adjuk már az átmenet irányítását is, akikért a társadalombiztosítás létrejött. és akikért működik. Én kérem önöket, hogy támogassák ezt a törekvésünket a módosító indítványunk megszavazásával. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)