Kuncze Gábor (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az államigazgatási felügyelet alá vont, fizetésképtelenné nyilvánított Csepel Autógyár, valamint Ikarus Karosszéria- és Járműgyár együttes szanálását Rabár Ferenc pénzügyminiszter úr 1990. szeptember 12-én rendelte el. Ezen időpont óta a két vállalat felügyeletét a szanáló szervezet látja el. A szanálás keretében 1990. szeptember 20-án az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, az Állami Vagyonügynökség és a szanáló szervezet nemzetközi versenypályázatot hirdetett meg az autóbuszgyártási vertikum - azaz a két vállalat - átalakítására. A nyertes pályázatban vállalt leglényegesebb feltételek nem teljesültek - például piaci garanciák, készpénzben vállalt tőkeemelés, tulajdonosi szerkezet, társaságba bevinni kívánt magyar apport terjedelme, foglalkoztatási garanciák -, ennek ellenére, a szanáló szervezet aktív közreműködésével, 50 millió dollár szovjet tőkebefektetéssel ez év szeptember 1-jén részvénytársaságot alapítottak az Ikarus egységeiből, valamint a Csepel Autógyár Békés megyei gyárából. Az Ikarus 1991 első félévében kialakította azokat a termelő kapacitásokat, amelyek a Csepel Autógyárban már rendelkezésre álltak. Ezzel párhuzamosan egyoldalúan, előzetes jelzés nélkül beszüntette a két vállalat között fennálló, húsz évet meghaladó időtartamú termelési kooperációt. Ennek következtében a Csepel Autógyárban erre a célra rendelkezésre álló termelő kapacitások kihasználatlanul maradtak, a felhalmozott, speciálisan erre a célra rendelkezésre álló mintegy másfél milliárd forintnyi készlet értékesíthetetlenné vált. A fentiekkel kapcsolatos kérdéseim a következők: 1. A piacvesztések miatt kapacitásaikat csak részlegesen kihasználó, fizetésképtelen pénzügyi helyzetben lévő, közös irányítás alatt álló állami vállalatok esetében hogyan fordulhat elő, hogy a szűkös forrásokat párhuzamos termelő kapacitások létrehozására és párhuzamos készletezésre fordítják? 2. Az állami vagyon védelme szempontjából meghatározó kérdés, hogy van-e konkrét elképzelésük a szanálás irányítóinak a Csepel Autógyárban lekötött, csak autóbuszgyártás céljaira alkalmas eszközök hasznosítására. 3. Tekintettel arra, hogy véleményem szerint a megtett intézkedések sorozatosan figyelmen kívül hagyták a magyar állam érdekeit, elsősorban az állami vagyon védelmének szempontjait, miközben azok iparvédelmi és foglalkoztatáspolitikai szempontból is elfogadhatatlanok, kérdezem, hogy a sikertelen szanálás miatt szándékozik-e a pénzügyminiszter úr a felelősség tisztázása, a tanulságok levonása és a kialakult helyzet rendezése érdekében, esetleg az Állami Számvevőszék bevonásával vizsgálatot kezdeményezni. Miniszter úr, várom válaszát. (Taps az SZDSZ soraiban.)