Kuncze Gábor (SZDSZ)

1991. november 25.

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Miniszter Úr! Szigetszentmiklós és vonzáskörzete lakóinak foglalkoztatásában játszik jelentős szerepet a Csepel Autógyár, egyébként a Pestvidéki Gépgyárral és a Szerszámgépipari Művek Fejlesztési Intézetével együtt. A Szerszámgépipari Művek Fejlesztési Intézetének felszámolása a napokban fejeződik be, a Pestvidéki Gépgyár ellen a felszámolás folyamatban van, ennek kimenetele erősen bizonytalan még. A Csepel Autógyár esetében pedig, ugye, a szanálás indult meg együtt az Ikarus-szal. Ebben a térségben az utóbbi egy-másfél évben több ezer ember veszítette el a munkahelyét, és ebben a keretben kell vizsgálni azt, hogy mi folyik a Csepel Autógyár szanálása körül. Biztosítani szeretném miniszter urat, hogy én is tisztában vagyok a szanálás mint pozitív eljárás fogalmával. Sőt továbbmegyek: a dolgozókat is felvilágosították, hogy a szanálás tulajdonképpen "gyógyítás+- t jelent - ők ugyan most úgy érzik, hogy a Csepel Autógyárat ledöfték, hogy ne ficánkoljon a gyógyítás közben, és ezért kerestek meg engem azzal, hogy interpelláljak ebben a kérdésben. Továbbra is áll az a megállapítás, hogy a Csepel Autógyárban létező mintegy 12 ezer darabos alvázgyártásra létrejött kapacitást figyelmen kívül hagyva a szanálás alatt az Ikarus további több ezer darab alváz gyártására épített ki saját termelőkapacitást. Ezzel az a probléma, hogy ebben az esetben a Csepel Autógyárnál már meglévő hasonló kapacitás teljesen feleslegessé vált, miközben egyébként tudomásom szerint a jelenlegi piaci igény esetleg 6 ezer darab autóbuszra vonatkozik. Itt meg szeretném említeni, hogy a pályázatot végül elnyert szovjet vállalat egy 6 ezer darabos kontingenssel rendelkezett, ezt még Szergej Pavlov miniszterelnök írta alá, illetve oldotta fel a barter- tilalmat 6 ezer autóbusz gyártása erejéig. És azért itt nem lehet azt mondani, hogy az, hogy Szergej Pavlov az ígéretét ne tartaná be, az ki van zárva, mert ő most be van zárva egyébként+ (Derültség.) Szeretném felhívni a figyelmet arra, amivel a válaszban nem találkoztunk, hogy az Ikarus járműgyár több milliárd forinttal tartozott a Csepel Autógyárnak, ennek összege most már a 3 milliárd forintot meghaladja. Ezt a tartozást és egyébként az Ikarus más tartozásait is bevitték a részvénytársaságba, egyébként a hitelezők hozzájárulása nélkül. Ugyanakkor viszont magát a részvénytársaságot olyan elégtelen pénzmennyiséggel hozták létre, amely valószínűleg még a működésének a lehetőségeit is megkérdőjelezi, nem pedig azt, hogy egyáltalán, most figyelembe véve a piaci bizonytalanságokat is, visszafizetné az adósságát. Márpedig ha a Csepel Autógyáron rajta marad a több milliárd forintos pénzhiány, ő sem fogja tudni kielégíteni a szállítóit. Ebben az esetben pedig képtelen megszervezni a gyártását, mert ma már szállítani se nagyon szállítanak a részére. Ugyanakkor viszont ott van a nyakán egy olyan másfél milliárdos készlet, amelyet felhasználhatott volna autóbuszgyártás céljaira; mint ahogy Ön említette, megállapodás van a vállalatok között, hogy ezt az Ikarus Rt. átveszi. Erre a mai napig nem került sor. Az Ikarus Rt. piaci lehetőségeinek függvényében kerülhet rá sor, akkor, ha majd az Ikarus Rt. fizetőképes lesz - ilyen tételben ez azonban most nem tűnik biztosítottnak. Végül is én az interpellációmmal arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy itt elértéktelenedett az állami vagyon, hiszen a Csepel Autónál erre a célra rendelkezésre álló kapacitások kidobhatók, a Csepel Autónál erre a célra rendelkezésre álló készletek leértékelődnek, ugyanakkor ilyen adósságteher mellett nem valószínű, hogy megfelelő áron értékesíthető a Csepel Autógyár mint eszköz. Ennek következtében viszont ismét több ezer embernek, több ezer családnak a megélhetése vált veszélyeztetetté a térségben. Lassan el lehet mondani, hogy ez egy ipar sújtotta terület. ugyanakkor viszont vétek lenne azt a magasan kvalifikált szakmunkásgárdát veszni hagyni, akik a térségben megtalálhatóak. A továbbiakban a szanálási eljárás során nem tartották be a szanálásra előírt határidőket, nem folytak érdemi tárgyalások a hitelezőkkel, a megállapodások+