Pál László (MSZP)

1991. november 25.

PÁL LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az élet úgy hozta, hogy húsz nappal ezelőtt adtam be egy interpellációt, és különböző okokból nem tudtunk találkozni a Parlament plénumán, és közben változtak az események, tehát bizonyos apró módosításokat fogok csinálni az anyagban, a kérdéseimben, de hát ez nem lesz meglepő. Rendkívül gyors ütemben mennek tönkre a magyar ipar vállalatai. Ennek a magam részéről négy fő okát látom: Először az eredendően hibásan kialakított ipari szerkezet; másodszor a geopolitikai adottságok következtében korszerűtlen technológiai színvonal; harmadszor az adottságainknak megfelelően kialakult piacok rendkívül gyors ütemben történt elvesztése; negyedszer az import-konkurencia szinte teljes körű, lökésszerű rászabadítása a magyar gazdaságra. Amíg az elsőként említett két okot a jelen Kormány örökül kapta, addig az utóbbi két szempont tekintetében a mai hatalom és ezen belül az ipari kormányzat szerepe nem elhanyagolható. Tekintettel a magyar ipari termelés soha nem látott ütemű visszaesésére, a nemzeti jövedelem ebből is eredő rendkívül gyors csökkenésére, az ipari eredetű munkanélküliség szinte elviselhetetlen mértékű növekedésére, kérdezem öntől az alábbiakat: Először: Milyen lépéseket tett a Kormány az elmúlt másfél évben a hazai ipar józan mértékű védelmére? Másodszor - és itt van a változás -: Azt írtam az erdeti szövegben, hogy a jelenleg folyó EK-társulási tárgyalásokon mit képvisel a Kormány? Azóta a társulási szerződések parafálásra kerültek, ezért azt kérdezem, hogy az EK- társulási tárgyalásokon a Kormány gazdasági stratégiájának kialakítása során, valamint a Kelet-Európa orientációjú külgazdasági stratégia keretében milyen törekvéseket kíván ön érvényesíteni a hazai ipar védelmében. Köszönöm. (Taps.)