Kovács Pál (MSZP)
DR. KOVÁCS PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A közgyógyellátás intézménye a magyar egészségügyben több évtizedes. A jelenlegi rendszerhez és a jelenlegi szabályozáshoz hasonló 1958- ban jött létre egy miniszteri rendelet nyomán, és azóta kisebb-nagyobb változásokkal jelenleg is érvényben van. Azon képviselőtársaim számára, akik talán nem eléggé járatosak ebben a kérdésben, elmondanám, a közgyógyellátásnak az a célja, hogy a szociálisan és egészségi állapotukból eredően is hátrányos helyzetben, nagyon súlyos helyzetben lévők ingyen juthassanak hozzá gyógyszerekhez, illetve gyógyászati segédeszközökhöz. Ennek megfelelően két kategóriája van a közgyógyellátásra jogosultaknak. Az egyik csoport, amely alanyi jogon kaphat közgyógyellátást. Hogy kik tartoznak ide, azokat nem sorolom fel, csak néhány példát: a rendszeres szociális segélyre szorulók, a rokkantak, a különféle rokkantsági nyugadíjban, a járadékban részesülők. A másik csoport pedig a méltányosság alapján kap közgyógyellátásra lehetőséget. Ebbe a csoportba is a szociálisan rendkívül nagy hátrányban lévő rétegek tartoznak. Ezekből látszik, hogy a közgyógyellátásra jogosultak köre a súlyos, hosszan tartó betegségben lévők között van, és azok között, akik ennek következtében hosszú időn át gyógykezelésre szorulnak, de a gyógyszerekhez még azt az önrészesedést, azt a térítést sem tudják megfizetni, amelyet a társadalombiztosítás mellett kellene látni. Ezért okozott nekem meglepetést az, hogy szeptember végén a népjóléti miniszter úr hozott egy olyan rendelkezést, amelyben a közgyógyellátásra rendelhető gyógyszerek körét korlátozta. Itt arról van szó, hogy a korlátozás után létrejött lista hatástanilag nem rossz, de egyáltalán a korlátozás ténye, az tudniillik, hogy nem minden gyógyszerhez juthat hozzá ilyen alapon a rászoruló, és pontosan ennek a nagyon súlyos helyzetben lévő rétegnek a rászorulói nem juthatnak bizonyos gyógyszerekhez. Ez az, ami a kérdések feltételére inspirált. Éppen ezért kérdezem a miniszter urat, hogy mi indokolta a közgyógyellátásra rendelhető gyógyszerek körének a szűkítését. Ha esetleg anyagi, takarékossági okok voltak vagy vannak emögött, akkor milyen eredményre számít a miniszter úr, és megéri-e ez az eredmény azt a keserűséget, amelyet okozunk ennek a rétegnek, és az, hogy hogyan illeszkedik ez az intézkedés abba az egészségügyi filozófiába, amelyet a legutóbbi időkben is a társadalombiztosítási koncepció beterjesztésekor a Kormány is, illetőleg a Parlament is a magáénak vallott. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)