Vincze Kálmán (FKGP)
VINCZE KÁLMÁN (FKgP): Köszönöm, Elnök Úr. Igyekszem rövidre fogni és kínosan ügyelni a megfogalmazásokra képviselőcsoportunk részéről. Tisztelt Ház! A személyi jövedelemadó törvénytervezete - bevezetésétől - fokozatosan, úgy gondoljuk, egyre inkább szűkíti a kedvezmények körét és mértékét. Ez egyféle jól felfogott érdeke minden olyan gazdasági berendezkedésű országnak, ahol az egyén hasonló szempontok szerint járul hozzá a társadalmi közkiadásokhoz. Tudjuk, ez a folyamat még eltart néhány évig, az adóztatás és az adózás kultúrájának - remélhetőleg együttes - fejlődése mellett. A tervezet több preferenciával számol. Ezek eltérőek és az előző évekhez való változásuk mértéke is eltérő. Rendkívül nagy változás a mezőgazdaság eddigi vélelmezett jövedelmének megváltoztatása, elszámolási, tiszta jövedelmi hányadának megállapítása. A köztudatban az 500 ezer forint felső határú árbevételt realizáló kistermelő még nem volt adóalany ez év végéig. E területen valóban kardinális változásnak kellett volna bekövetkezni már az elmúlt években is. Ez nem történt meg. Pedig ezt az összeget az akkori Parlament - tehát az előző Parlament - azzal fogadta el, úgy gondoljuk, hogy ez folyamatosan korrigálásra kerül. Most valóban egy radikális beavatkozási terv van a tisztelt Ház előtt. Sőt, olyan radikális, hogy ilyen mértékűre azt hiszem, nagyon sokan nem számítottak. Tisztelt Képviselőtársaim! 1987 óta legalább 100-110 %-os a kumulált infláció mértéke. Legalább egymillió forint felelne meg annak a tiszta jövedelem tömegnek, amelyet az 500 ezer forint kifejez most. Ez csak akkor lenne igaz, ha a mezőgazdaságot azóta nem sújtotta volna többször cserearányromlás, átrendeződés a piac tekintetében és olyan alapvető termelési tényezők, mint a finanszírozás óriási mértékű drágulása. Tehát az egymillió forint adómentes árbevételi felső határ lenne az indokolt véleményünk szerint, vagy az e fölötti. A tervezetben az 500 ezer forintos árbevételi adómentes felső határ helyett belépő 150 ezer forintos jövedelemlevonhatósági feltétel nem valósítható meg véleményünk szerint. A mezőgazdaságban úgy a bevétel, mint a ráfordítások vonatkozásában sokkal komplikáltabb a gyakorlati megvalósítás, mint más ágazatokban. Vitatkoznék azzal, aki ennek ellenkezőjét állítja. Hasonlóan nem tudjuk támogatni azt a megoldást sem, hogy a szellemi szabadfoglalkozásúaknak a preferenciáját egy év alatt számolják fel. Valahol az árbevétel vonatkozásában a linerásan kalkulált 60-70%-ot lenne indokolt adóalapként számításba venni. Hasonlóan indokoltnak tartjuk a természetbeni juttatás adóalapként való figyelembevételét. Azonban most ezen törvény keretében ki kell mondani azt a kört, amelyre ez vonatkozik és a mértéket is. A kis összegű kifizetések vonatkozásában ezen tervezett megoldás is előrelépés. Azonban azt már most is látni, hogy nem az utolsó. Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőcsoportunk, hogy pozitív véleményt is mondjon, a 37. §-ban az adó mértéke címszó alatt felsorolt variánsok közül az A) variánst tartja az elfogadható mértékűnek. Az értékpapírvásárlás és egyáltalán, a befektetések vonatkozásában nem tartalmaz elég ösztönzőt a törvényjavaslat. Több és hosszabb távú preferencia kellett volna a tervezetbe. Pro és kontra érvek fognak majd - úgy gondoljuk - a kamatadó mértékére vonatkozóan elhangzani. Képviselőcsoportunknak az a véleménye, hogy a befektetések hozadékának elfogadható a mértéke a jelenlegi tervezetben. Ennél kisebb mértékű adóztatás már a reálszférába való beinvesztálást veszélyeztetné. Egyetértünk azzal is, hogy az APEH jogosítványait ki kell terjeszteni a tekintetben, hogy az adókötelezettség tekintetében minél tisztább viszonyok alakuljanak ki. Tisztelt Ház! A törvénytervezetet több ponton módosítani indokolt. Ezt meg is tesszük, és úgy véljük, ez alapja lehet az 1992. évi költségvetés modellszámításainak. Kérjük a benyújtandó módosító indítványainkat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.)