Mádi László (Fidesz)

1991. december 3.

MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ): Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mi alapvetően abból a szempontból vizsgáltuk az előterjesztést és a nyugdíjkiegészítést, hogy a Kormány tett egy ígéretet a társadalombiztosítási költségvetés elfogadásakor, amelyben kötelezte magát egy 7,5 milliárdos nyugdíjkiegészítésre, és ezen ígérete elől visszalépett az utolsó egy-két hónapban. Ennek hatására nyugdíjas tüntetések voltak jó néhány városban, amit mi nagyon szerencsétlen szituációnak éreztünk, és azt hiszem, éppen a Kormány tekintélyét és a Kormány iránti bizalmat, ami egyébként is elég foghíjas, csökkentette ez még inkább. Nekünk az az álláspontunk, hogy amennyiben a Kormány vállal egy kötelezettséget, azt igenis teljesítse, és ne egy rétegen próbálja azt az egyéb mulasztásait visszapótolni, amit elkövetett. Gondolok itt arra, hogy a társadalombiztosítási kinnlevőségek csökkentése érdekében a Kormánynak rendelkezésére álltak eszközei, több nyomás is történt ennek gyakorlására a szociális bizottság részéről, és úgy érezzük, hogy a Kormány szándéka ugyan megvolt, de nem volt elég erőteljes ahhoz, hogy az ígéretét tartani tudja. Ugyanakkor annak örülünk, hogy egyértelműen az általunk is fontosnak tartott szociális szempontok alapján történt az elbírálás. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk azt is elmondani, hogy mivel ez alapvetően szociális típusú ellátás, a társadalombiztosítástól azt várjuk, hogy a jövőben egy biztosítási típusú elv felé irányulna. Ezen szociális típusú ellátást a jövőben, pont emiatt, a költségvetésből célszerű finanszírozni, és akkor nem kényszerülünk ilyen lehetetlen helyzetbe a Társadalombiztosítási Alap szempontjából, hanem egyértelműen a költségvetés viselje ennek a terhét. Reméljük a jövőt illetően, ez a megfontolás, aminek most a szentesítése meg is történik azzal, hogy ilyen módon osztjuk szét ezeket a kiegészítő ellátásokat, a jövőben ez jobban érvényesülni fog. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps balról.)