Raj Tamás (SZDSZ)
RAJ TAMÁS (SZDSZ): Tisztelt Miniszter Úr! A miniszterelnök úr által vezetett Kormány, eleget téve a 34/1990. számú országgyűlési határozatnak, az idén nyáron rendeletet bocsátott ki 74/1991-es számmal. S ennek megfelelően az 1945-63 között törvénysértő módon meghurcoltak, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint az 1938 és 45 között származásuk vagy szembenállásuk miatt deportáltak, munkaszolgálatra vagy gettóba kényszerítettek számára, az elvesztett évek kompenzálására nyugdíjemelést helyezett kilátásba. Többen már folyamatosan kapják is ezt az egyébként minimális pótlékot. A fenti rendeletnek van egy olyan bekezdése, amely szerint - és most idézem+ (olvassa) +"Személyes szabadságát egyéb módon annak a személynek korlátozták, akivel szemben bírói vagy hatósági eljárás lefolytatására nem került sor.+ Eszerint tehát, ha jól értem, azok, akik a nyilasrémuralom idején, puszta életük fenyegetettsége miatt bujkáltak, vagy a nyugati követségek munkatársai segítségével úgynevezett védett házakban - ahogy akkor nevezték: külföldi gettóban - vészelték át azt az időszakot, szintén részesülhetnek ebben a minimális nyugdíjpótlékban. Ugyanakkor, a Kárpótlási Hivatal illetékesei mégis egyre-másra utasítják vissza szóban és írásban a hajdani bujkáló üldözöttek vagy özvegyeik jogos igényeit. Az egyik kérelmező például azt a választ kapta a hivatalnoktól: ha védett házban volt, akkor miért tekinti magát üldözöttnek? Kérdezem miniszter urat: milyen intézkedést kíván tenni annak érdekében, hogy a Kormány rendeletének mielőbb valóban érvényt szerezzen? Köszönöm, várom válaszát. (Taps az SZDSZ soraiban.)