Mile Lajos (MDF)
MILE LAJOS (MDF): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Mi vártuk. (Derültség a bal oldalon.) Azzal szeretném kezdeni, nem vagyok igazán barátja annak, hogy kormánypárti képviselők interpelláljanak, mégis, azt gondolom, ebben az esetben nem tekinthettem el attól, hogy ezzel az eszközzel éljek - talán az interpellációból és a viszonválaszból ki fog derülni, hogy miért. Értesüléseim szerint a nyékládházi Hejő Menti Állami Gazdaság vezetése a vállalati tanács tagjaival szemben jogilag és erkölcsileg is aggályos módon járt el; a gazdaság vagyonának kezelésében, bizonyos pénzügyi manőverek tervezésében és végrehajtásában aggasztó jelenségeket lehet felfedezni. A dolgozók egy csoportja - választott vt-tagjukon keresztül - felhívta a termelési igazgatóhelyettes figyelmét, hogy a gazdaság felső vezetése súlyos visszaéléseket követett és követ el. Az igazgatóhelyettes a visszaélésekről meggyződve feltárta azokat, az 1991. október 7-ei vezetőségi ülésen ismertette, és felszólította a gazdaság igazgatóját és az érintetteket, hogy tisztázzák magukat. A következő furcsaságokra derült fény: a gazdaság néhány vezetője létrehozta a Bőripker Kft-t. Tagjai: a gazdaság igazgatójának a fia, az igazgató első számú helyettesének a felesége, a vágóhíd vezetője. A magán kft forgalmazta a gazdaság vágóhídján melléktermékként képződő sertésbőrt - jelentős haszonnal. A gazdaság dolgozói ezek alapján joggal háborodtak fel. Az igazgató hozzájárult, hogy a volt mezőcsáti járási MSZMP-titkár a gazdaságtól bérbe vegyen két istállót, csirkenevelés céljából. A volt járási titkár a csirkenevelésre az OTP-től milliós nagyságrendű kölcsönt vett fel. Az igazgató hozzájárult, hogy ezt a kölcsönt a bérelt épületre, azaz állami tulajdonra, jelzálogként bejegyezzék. (Derültség.) Ez azt jelenti, hogy ha a titkár úr vállalkozása csődbe jut, a kölcsönt a gazdaságnak kell visszafizetnie. Ezen túl a titkár úr az állami gazdaságtól 200 ezer forint kamatmentes kölcsönt is kapott, valamint a bérleti díjat is csökkentették 30%-kal. Jó lenne, ha az állam minden új vállalkozást így támogatna. (Derültség.) Az igazgató egy másik járási párttitkár, majd miskolci városi titkár segítőjének - miután a rendszerváltás során munkanélkülivé vált - állami és szövetkezeti pénzekből létrehozta a Volitop nevű kft-t. Ebben a volt párttitkár úr 600 ezer forinttal tag, és egyben a kft ügyvezetője is volt. Miután a kft belendült, kivonták belőle az állami és szövetkezeti vagyont, így a kft magánkézbe került. A cégjegyzés 1990. november 9-én, a bejegyzés 1990. május 27-én történt. Ennek ellenére a gazdaság már 1989. december 31-én átutalt a kft-nek 1 millió forint kedvezményes hitelt. Talán nem ez volt a titkár úr törzstőkéjének a forrása? Miután a kft magántulajdonba került, a kedvezményes hitelakció tovább folytatódott 1990-ben és 91-ben is. Az eset további szépséghibája, hogy a kft- nek az igazgató fia is alkalmazottja, a gazdaság igazgatója pedig a tagja, részvényese. A gazdaság igazgatója, mint az AGRT elnöke, részt vett egy állami alapítvány létrehozásában, melyet az állami gazdaságok hoztak létre, állami részvényekből. Az alapítványból magánszemélyek profitáltak volna - az igazgatók és az általuk kijelölt egy-két személy. Akár milliós támogatáshoz is juthattak volna a leváltott vagy új vállalkozásba kezdő igazgatók. A támogatás egy része vissza nem térítendő támogatás, egy része kamatmentes kölcsön, más része alacsony kamatú kölcsön. A gazdaság igazgatója utasította a közgazdasági igazgatóhelyettest, hogy utaljon át az alapítványra 12 millió forint értékű részvényt, ezt azonban ő - a termelési igazgatóhelyettes figyelmeztetésére - megtagadta. Az átutalás azonban több gazdaságnál megtörtént. Még néhány adalék: a gazdaság 1990-ben vásárolt egy Opel Omega személygépkocsit az igazgató részére szolgálati kocsiként. Ez kevésnek bizonyult. Miután az igazgató saját kocsiját eladta, személyes használatra még egy állami kocsit - egy Volkswagent - vásárolt, mondván, hogy ez úgy jár neki mint az AGRT elnökének. A gazdaság igazgatója 1991-ben a saját magának fenntartott almaértékesítési jog alapján a kiváló minőségű almatermés egy részét a Fagusz kft-nek értékesítette, felháborítóan alacsony, 13 Ft/kg-os áron. A gyanús akció alatt kötötte meg a Fagusz Kft és az igazgató fia azon szerződést, mely alapján a kft. fegyverboltot nyit számára Miskolcon. A felsoroltakon túl a vállalati tanács működésével kapcsolatban is sorozatos visszaélések történtek. Miután ezt a vt-tagok többsége megelégelte, a helyzet tisztázására rendkívüli vt-ülés összehívását kérték. Ezt a vt elnöke és a gazdaság igazgatója megtagadta. Az igazgató és társai elhatározták, hogy megszabadulnak a veszélyesnek tartott vt-tagoktól, akik várhatóan felelősségre vonták volna a vt-ülésen a vt elnökét és az igazgatót a visszaéléseik miatt. Az igazgató, a szakszervezeti titkár - akinek a dolgozók érdekét kellene képviselni -, a vt elnöke és az ellenőrzési osztály vezetője - volt járási MSZMP-titkár - törvénytelen manipulációk sorozatával néhány nap alatt eltávolította a vt ellenzéki csoportját. Két vt-tagot előzetes aláírásgyűjtést követően nyílt szavazással váltottak le - szabálytalanul -, a kertészeti üzem vezetőjét, aki szintén vt-tag, táppénzes állománya alatt, a meghallgatása nélkül, fegyelmileg elbocsátották; az igazgatót szemtől szembe bíráló igazgatóhelyettest nem létező vt-határozat alapján áthelyezték, és vt-tagságát megszüntették. Más vt-tagoknak magasabb beosztást és fizetésemelést adtak. A vt ellenzéki elemektől való megtisztítása és a megmaradó vt-tagok megfélemlítése után, október 22-ére hívták össze az vt-ülést. Ezen az ülésen megakadályozták, hogy a leváltott, de még jogilag vt-tagok részt vegyenek. Ekkor szavazták meg, hogy a gazdaságot gyorsan, 1991. január 1-jétől, részvénytársasággá alakítják és privatizálják. Időközben - feltehetően a minisztérium közbelépése miatt - tervük meghíúsult, ezért úgy döntöttek, hogy 1992. január 1-jéig kft-vé alakítják a gazdaságot. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Eddig az eseménytörténet, s néhány kérdést kívánok feltenni a vázolt eseményekkel kapcsolatban. 1. Történt-e vizsgálat az FM kezdeményezésére az említett visszaélések felderítése céljából? 2. Intézkedett-e a tárca afelől, hogy rendőri vizsgálat is meginduljon bizonyos manipulációk felderítésére? 3. Ha folyik ilyen vizsgálat, jelen pillanatban hol tart, mennyiben látszik igazolni a visszaélések valóságát? 4. A kialakult helyzetben a tárca milyen véleményt alakított ki a gazdaság privatizációjával kapcsolatban? 5. Végezetül. milyen elképzelései vannak a tárcának az állami gazdaság jövőjét illetően? Tisztelt Miniszter Úr! Várom válaszait. (Általános taps.)