Mádi László (Fidesz)

1991. december 16.

MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ): Köszönöm, Elnök Úr. A Foglalkoztatási Alap kapcsán, ami ugyebár az aktív foglalkoztatáspolitikát célozná, újólag a Kormány felelőtlenségéről tesz tanúbizonyságot. (Közbeszólás a jobb oldalon.) Ugyanis megismétlem, tisztelt kormánypárti képviselőtársam, lehet, hogy nem hallotta még eléggé, de nem árt, hogyha ezzel megbarátkozik valamelyest, a jövő év kapcsán lesz önnek módja, hogy ellenőrizze ezen állításunkat. Tehát mindössze 12,6-ról 13,5-re történt a foglalkoztatási alap megemelése, ami elfogadhatatlan akkor, amikor kétszeresére-háromszorosára nő a munkanélküliség, és az történt, hogy az eredeti irányelvekben szereplő 15 milliárdból hirtelenében rájöttek arra, hogy a munkaerőpiaci bizottság nem enged egy másfélmilliárdos összeget áttenni a FA-ból az SZA-ba, és emiatt másfélmilliárdot levettek a FA-ból, tehát a költségvetési pénzből, ami szerintem megint csak nem egy elfogadható megoldás. Na most, elég komoly vita van köztünk, illetve a Munkaügyi Minisztérium között az ÉRTÁK, illetve az egész Észak-magyarországi Regionális Távközlési Központ megítélése kapcsán. Ez már több mint 800 millió forintba került, és ez évben 1,7 milliárd újabb támogatást visz el, szerintünk nem kellően megfontolt, nem kellően átgondolt ezen világbanki szerződés alapján történő politikája a Kormánynak. Na most annyit tudok állítani - ezen két alap nagyon jól rávilágít -, hogy a Munkaügyi Minisztériumnál igazából kupi van. Miért van kupi? Azért van kupi, mert az aktív foglalkoztatáspolitikának az aránya igazából megállapíthatatlan az összes munkaerőpiaci, politikai eszközök tekintetében. Az viszont megállapítható, hogy alacsony, és hogy ez csökken, de mást igazából nem nagyon lehet megmondani. Egy konkrét kedvező tapasztalat volt, például legutóbb a Kishajó utcai Tungsram gyárában, amikor is egy mintaszerű, foglalkoztatáspolitikai szempontból mintaszerű privatizációt tettek, abszolut gondoskodtak azokról az emberekről, akiket elbocsátottak. De én ezt egy abszolut rendkívüli és egyedi esetnek tudom mindmáig. Igazából nem érzem azt, hogy a kormányzat arra kényszerítené a privatizálandó cégeket és a privatizáló vállalatokat, hogy ezen szempontokat figyelemmel tartsa. Kupi van a tervezés oldaláról - ezt már elmondtam, hiszen ezek a tényszámok és ezek a tervszámok abszolut megalapozatlanok. Kupi van a költségvetési tételek elszámolása kapcsán, hiszen a 9 milliárddal szemben 10,2 milliárdot állítanak szembe; teljesen más a 9 és teljesen más a 10,2 milliárd. Fel kell arra figyelni, hogy a MÜM-nek vannak bizonyos centralizáló törekvései, és ez ellen nagyon keményen fel kell lépnünk. Egyrészt az, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a decentralizált alapnak a hányadát 60%-ban kívánja 70% helyett megállapítani. Ez számunkra elfogadhatatlan. A másik az, hogy egy intervenciós alapot, ami eddig is létezett, az eddiginél sokkal komolyabban, 2 milliárddal kíván létrehozni, ami szerintünk elfogadhatatlan, és egy olyan biankó csekket jelent a kormányzat számára, ami abszolut emészthetetlen. Mi maximum egymilliárdot tartunk helyesnek, hiszen tudjuk, hogy vannak ilyen válságjelenségek, amikre azonnal reagálni kell. Az egy külön fájdalom igazából - ezt a tegnapi felszólalásomban elmondtam - , hogy a fiatalok problémái igen-igen kívülesnek a kormányzat gondolkodási látókörén, és ezért nemcsak felelőtlennek ítéljük a Kormány ténykedését, hanem a perspektíva szempontjából messzemenően szűklátókörűnek, rövidlátókörűnek, és ezért erről az oldalról is a költségvetést messzemenőkig nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen képviselőtársaim figyelmét. (Taps a bal oldalon.)