Halász István (MDF)
HALÁSZ ISTVÁN (MDF): Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! A korrekt adóztatás és az adóalapot képező jövedelmek feltárhatósága érdekében a nyugtaadási kötelezettséget teljes körűvé kell véleményünk szerint tenni. Az ellenőrizhetőség egyértelműen a pénztárgép-nyugta adásával, illetve ennek megkövetelésével biztosítható a leghatékonyabban. A nyugtaadási kötelezettség 1991. évi bevezetésekor a kézi és gépi nyugta használata párhuzamos volt, mivel még nem álltak rendelkezésre megfelelő, hálózaton kívül is használható elemes pénztárgépek. Jelenleg már ez a probléma megoldott a taxik és a benzinkutak területén is. Így alapvetően a pénztárgépek használatát indokolt előírni a vételár-visszatérítés jelenlegi gyakorlatának fenntartása mellett. Annak a visszaélésnek a kiküszöbölésére, hogy a kereskedő már a megrendelés visszaigazolásával jogosult volt az árkedvezmény megigénylésére, de utóbb a pénztárgépet nem vette át, a javaslat a kedvezmény igénybevételét közvetlenül az értékesítéshez köti. A nyugtának minősülő egyéb bizonylatok, mint a parkolójegy vagy belépőjegy mellett a kézi nyugta csak kivételes lehetőségként maradna meg szükséghelyzetekben, amikor áramszünet van, vagy a gép elromlik. A változtatás az áfa-törvény olyan módosításait teszi szükségessé, ami a költségvetési törvény kereteiben nehezen képzelhető el, ezért megfontolandó az önálló törvénymódosítás. Egyúttal átdolgozást igényel a számla-, egyszerűsített számla-, a nyugtaadási kötelezettség szabályairól szóló 36/1990. XII. 28. számú pénzügyminisztériumi rendelet. De ez a jelen indítványnak nem tárgya, ez a pénzügyminiszter hatáskörében megoldható. Bár a szükséges pénztárgépek rendelkezésre állnak, technikai okokból mindenképpen indokolt egy átmeneti időszak biztosítása 1992. december 31-éig. Sürgősséget azért kérünk, mert a pénztárgép-program végrehajtásáért felelős APEH az 1992. évi költségvetését akkor tudja ütemezni, ha még az év elején eldől, hogy kell-e, és mennyit kell elkülöníteni a pénztárgépekre. Köszönöm figyelmüket.