Soós Károly Attila (SZDSZ)

1991. december 20.

SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Itt a pénzügyminiszter úr csöndesen megjegyezte nekem, hogy 5 percenként szólok hozzá, ami tényleg furcsa, de ennél csak az a furcsább, hogy 5 percenként vitatunk meg egy-egy vaskos adótörvényt. Én itt is csak egyetlen témáról szeretnék beszélni, tisztelt Ház! Sajnos, nem tudok szó szerinti idézetekkel szolgálni egy nagyon figyelemre méltó, pontosan egy évvel ezelőtt elhangzott beszédből, mert a módosító javaslatok özönében, amely bennünket itt elárasztott, elveszett. Szívesen megtettem volna. Ez a beszéd Szabó Iván képviselő úr, a gazdasági bizottság volt elnöke, az MDF képviselője, jelenleg ipari miniszter tavaly december 21-én elmondott beszéde, amelyben melegen ajánlotta a magyar belföldi tőkével, kizárólag magántőkével működő társaságok adójának átmeneti hároméves időszakra, felére való csökkentését mint a belföldi tőkeképződés, a tulajdonosi osztály létrejötte ösztönzésének egy nagyon kívánatos formáját. És akkor ezt a Parlament, a tisztelt Ház el is fogadta, a Kormány támogatásával, természetesen. Na már most, én ezt akkor elég furcsának tartottam, és a szabad-demokrata képviselőcsoport nevében kifogásoltam, mondván, hogyha valakitől kevesebb adót szednek be, akkor mástól többet kell. Mert ugye attól, hogy valakitől kevesebb adót szednek be, attól még a kiadások mennyisége csökkenni nem fog, úgyhogy akkor mástól többet kell beszedni, és emiatt - mondjuk - az állami vállalatoknál relatíve magasabb adóteher van, ami azt jelenti, hogy ott kevesebb az adó utáni nyereség, kevesebb a beruházási lehetőség, tovább fokozódik a lepusztulás, tehát ilyen diszkriminációt én akkor nem tartottam szerencsésnek. Ezek után a legmélyebb megdöbbenéssel olvasom, hogy miután tavaly ezt három évre a pénzügyi kormányzat lelkesen megadta - hát nem tudom, hogy lelkesen-e, de mindenesetre itt az hangzott el a javaslatra nézve a pénzügyminiszter úr részéről, hogy igen, amikor szavazott róla a Ház (Közbeszólás: Botos Katalin részéről!), Botos Katalin részéről, igen, aki a pénzügyminiszter urat teljes joggal helyettesítette itt, ez hangzott el - és akkor ott arról volt szó, hogy ezt három évre minden magánvállalkozó megkapja. Aki kezdő magánvállalkozó, az még nagyobb kedvezményt kap, mint az általánosak, tehát az, hogy felére csökken az adó, de minden magyar magánvállalkozó megkapja. Nos, ezek után ezt úgy akarják megváltoztatni a tisztelt pénzügyi kormányzat részéről - és ezt tartalmazza a törvényjavaslat -, hogy aki már megkapja ebben az évben, az élvezi ezt a kedvezményt a hátralévő két évben az ígért periódusból, tehát 1992-ben és 1993-ban is, de aki ebben az évben még nem kapja meg ezt a Szabó Iván úr által akkor melegen javasolt kedvezményt, az már nem kaphatja meg. Na most kérem, így aztán létrejön egy olyan diszkrimináció is az egyik magyar magánvállalkozó meg a másik magyar magánvállalkozó között, amit én aztán most már végképp nem értek. Mert azt még értettem, hogy itt volt egy meghatározott cél, egyfajta tulajdonosi osztály létrehozatala, de hát most már ugye azon belül is kell akkor differenciálni, mert szükség van az adóbevételre - hát azt persze megértem, hogy szükség van az adóbevételre, de hát akkor tetszett volna hamarabb meggondolni, mi már akkor megmondtuk. Tehát mi akkor ezt a változtatást elleneztük a leghatározottabban. Természetesen ezzel semmit se törődve, rendkívül nagy örömmel - hogy íme, megint valami olyasmit csinálhatnak, amit az ellenzék ellenez - megvalósítottak önök, most pedig, hát akkor, vonjuk vissza. A személyijövedelemadó- törvénynél is történik egy ilyen ügyes kis lépés, erről az előbbi részletes vitában már hallottunk, hogy ott is hogy lehet visszaszedni azoktól is, akik ezt megkapták már, úgy félig visszaszedni, de most itt, ennél az új társasági adónál ezt kifejezetten visszaveszik, illetve visszaveszik azt a lehetőséget, hogy aki még nem kapta meg, az megkapja. Emiatt kérem, most a cégbíróságoknál roham van. Mert mindenki igyekszik most megalapítani a társaságát, hogy megkaphassa még ezt a kedvezményt. Sőt, jó befektetés mostanában társaságot alapítani, mert a most létező és ezt a kedvezményt immár megkapott társaság később fölárral értékesítheti. Szóval ez az, amikor a Kormány ugye a spekulációt, az egyirányú spekulációt+ mert kérem nem a spekuláció általában a veszélyes. A spekuláció, hogyha valaki úgy spekulál, hogy nyerhet is meg veszíthet is, akkor az hasznos, ki lehet mutatni, a közgazdaságtan sokat foglalkozott vele, hogy milyen haszna van. Az olyan spekulációt, amikor csak nyerni lehet, azt a kormányok szokták általában ösztönözni, és sajnos, most is ezt teszi a Kormány. Emellett a saját szavahihetőségét teszi kétségessé. És itt sajnos megint nem tudom szó szerint idézni Szabó Iván urat, mert - mint mondtam - elveszett a papír itt a módosítójavaslat-özönben, de Szabó Iván úr már akkor mondta, hogy ezt a kedvezményt csak három évre adjuk meg, mert legyen világos, hogy egy meghatározott időre szól, mert nagyon kellemetlen lenne ezt megvonni, nehéz lenne megvonni. Hát kérem, önök most nagyon nehéz döntés előtt állnak ezek szerint, mert ezt megígérték, megtették, és most íme megvonják. Kérem, mi annak idején a meghozatalakor ezt a döntést helytelenítettük, most viszont tiltakozunk a visszavonása ellen. Ilyet nem lehet csinálni, ha egy kormány valamit egyszer megtett, valamit megígért, akkor azt tartani kell. Nagyon sokat beszélünk arról, hogy meg kell nyerni, meg kell őrizni a külföldi befektetők bizalmát, de nemcsak a külföldi befektetők bizalmát kell megnyerni, hanem a belföldiekét is, és meg kell tartani. A két dolog végül ugyanaz, még a külföldi befektetést is elbátortalanítja az, hogyha a Kormány a belföldi befektetőkkel szemben ilyen zavaros módon jár el. Tehát ellenezzük ennek a kedvezménynek a megvonását, és módosító javaslatot nyújtottunk be Gaál Gyula és Kuncze Gábor kollegáimmal, hogy ez maradjon meg az eredeti feltételek szerint. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)