Varga Mihály (Fidesz)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ): Tisztelt Ház! Elnézést a zavarért, de hát valóban én is elkevertem valahova a papíromat, nem ezt, hanem egy csatlakozó módosítót. (Rajkai Zsolt: Mondd el fejből, nyilván készültél rá! - A papírjai közt lapozgat.) Igen, megvan, sikerült. Hát igen, sajnos ez a hátránya annak, amikor késedelmesen van beterjesztve egy adótörvény. És ha még az, hogy késedelmesen van beterjesztve, de puccsszerűen van lezárva az általános vita! Emiatt kell sajnos a képviselőknek néha szakmailag nem megalapozott javaslatokat beterjeszteni az általános vitában, hogy ezután valamilyen módon majd csatlakozóval helyrehozzák azt. Ugyanis kétszer kell dolgozni, ezzel csak azt szerettem volna mondani. Én nem kívánok most beszélni a kedvezmények megvonásáról, ezt az általános vita során már megtettem, így nem kívánom említeni a környezetvédelmi beruházásoknak az adókedvezmények által preferált megvonását, bár nem értem még a mai napig sem, hogy erre miért került sor. Hiszen ha már a környezetvédelemre nem lesznek igazán komoly költségvetési pénzek, akkor legalább az adókedvezmények útján+ ami egyébként nem egy nagy bevétel volt, amit kaptunk a Pénzügyminisztérium részéről tájékoztatót, abban azt hiszem, valami 100 milliós tétel volt talán ez az összeg. Nem kívánok most szólni a kistelepülésen végzett kiskereskedelmi tevékenység kedvezményének megvonásáról sem. Itt arról van szó, hogy az 1500- as lakosságszám alatt lévő településeken ezek a tevékenységek kedvezményezettek voltak. Hát ezek után ezek se lesznek azok. Valóban, elég jó a tömegközlekedés meg a helyi járatok, be lehet menni egy nagyobb településre. Ezt a tevékenységet ott is el lehet intézni, csak hát ez költség a lakosságnak, költség az adózónak, de hát végül is az államkassza jól jár. És Bánffy képviselőtársam beszélt már a népművészeti tevékenység adókedvezményéről. Ezt sem kívánom most részletesebben taglalni. Amiért szót kértem, az a következő, és amit itt kerestem az előbb ebben a papírhalmazban. Katona Bélának volt egy módosító javaslata az általános vitában, ha jól emlékszem, a 8. §-hoz volt ez a módosító indítványa, amely az egyéb elszámolási szabályok között van felsorolva. Itt a következőről van szó. Az adóalap megállapítása a konkrét tárgy. A kapcsolt vállalkozások közötti tevékenységek elszámolásáról van szó, amikor egy vállalkozó érdekelt egy másik vállalkozásban, és a két vállalkozás között létrejön valamilyen ügylet. Nagyon sok esetben kifogásolható vagy problémás ezeknek az ügyleteknek a lezajlása, és az adóhatóság árgus szemekkel figyeli ezeket a műveleteket, és ha úgy ítéli meg, hogy ezek nem a piaci értéken létrejött tevékenységek, akkor kifogásokat emel. A kifogás emelésével van kifogásom - hogy a tárgynál maradjak+ Konkrétan arról van szó, hogy a törvény eredeti szövege úgy szól - idézem -: "Így az adóhatóság a piaci értéket veheti figyelembe ellenértékként.+ Az adóhatóság értékmegállapító jogával van bajom, mint ahogy Katona Bélának is ezzel volt baja. Ő a Versenyhivatalt javasolta erre a feladatra, hogy a Versenyhivatal állapítsa meg ilyenkor, hogy ez a szerződéskori érték vajon a tényleges piaci értéket fejezi-e ki. Ezt a bizottsági tárgyalás során sajnos elvetette a bizottság, pedig valamilyen módon ez is korlátozta volna az adóhatóságnak ezt a korlátlan jogát, valamilyen módon megoldási lehetőséget kínált volna. Sajnos nem jött létre az a kompromisszum, hogy ezt a javaslatot elfogadjuk. Csatlakozó módosító indítványomban ezért azt javasolnám, illetve arra teszek javaslatot, hogy az adóhatóság helyett egy erre feljogosított szakértő által lehessen meghatároztatni, tehát az adóhatóság adna megbízást ennek a személynek a valós piaci érték becslésére. Ilyen szakértők vannak, árszakértők dolgoznak az adóhatóságnál, és vannak független, nem ott dolgozó árszakértők. Szerintem ha ezeket megkérjük, vagy ezek végzik el az adóhatóság helyett ezt a munkát, sokkal inkább a piaci értékhez közelítő, reális értéket fogunk kapni. Van még egy csatlakozó módosító indítványom. Ez sajnos azért lett már csatlakozó, mert későn lett beadva, lekéste az általános vitában a beadási határidőt. Ez Fáklya Csaba 3890-es számú módosító indítványához csatlakozik, amely a 14. § (1) bekezdését módosítaná. Itt százalékos meghatározásokról van szó. S ehhez csatlakozva van még egy harmadik módosító indítványom is, amely szintén Katona Béla módosító indítványához csatlakozik, amely a külföldi részvételű gazdasági társaságok adókedvezményét szabályozza. Itt a probléma a következő volt: az eredeti javaslat ezt a kedvezményt 50 milliós értékhatárnál vagy a külföldi rész legalább 30%-ához köti. A módosító indítványban ennek az 50 milliós értékhatárnak a módosítására teszek javaslatot, ugyanis ez egy egészen komoly összeg jelenleg a magyar vállalkozások, még a részben külföldi tőkével működő vállalkozások számára is. Ezt egy 30 milliós határra javasolnám csökkenteni. Viszont ha már egy ilyen csökkentést teszünk, akkor érdemes azon gondolkozni, hogy a külföldi társaság részarányát a vállalkozásban emeljük föl. Itt az eredeti javaslatban 30%-os volt ez a részvétel, vagyis legalább 30%. Én javaslom, hogy legalább 49%-osra emeljük ezt föl. Így részben kiszűrődnek azok a vállalkozások, amelyek nem igazán tőkeerős külföldi céggel jönnek létre. Kérném tehát tisztelt képviselőtársaimat csatlakozó módosító javaslataim támogatására, amelyeknek a beadása már megtörtént. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)