Mészáros István László (SZDSZ)
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem, most rövidebb leszek, mint az előbb a jövedelemadó-törvényjavaslat részletes vitájában. Fölszólalásom látszólag részkérdést fog érinteni; előre jegyzem azonban, meglátják majd, tisztelt képviselőtársaim, hogy a háttérben a versenysemlegesség elvének sérelme húzódik meg, ami álláspontom szerint nem kívánatos egy kialakuló polgári társadalomban, és egy olyan társadalomban, amelyet vállalkozásokra szeretnénk építeni. Módosító indítványokat nyújtottam be 3938-as szám alatt, amelyek közül kettőt kívánok indokolni. Egyiket sem támogatta egyik bizottság sem, amely ezt megvitatta. Az egyik indítvány a törvényjavaslat 19. §-ának (4) bekezdésére vonatkozik, és tartalmában azt kívánja elérni, hogy az ügyvédi irodákat is illesse meg az a kedvezmény, amely megillet a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó minden olyan társaságot, amelynek tagjai kizárólag belföldi természetes személyek, illetve amely társaságok 100%-a belföldi természetes személyek tulajdonában vannak. Ez a kedvezmény egyébként megilleti az ügyvédi irodából kilépő és egyéni ügyvédi gyakorlatot folytató ügyvédet is október 1- je óta. Ez a kedvezmény azt jelenti, hogy a vállalkozási nyereségadó hatálya alá bejelentkezve jelentős adókedvezményeket élveznek az egyéni vállalkozók és az előbb általam említett társas vállalkozások is. Ez a ványa-törvény 13/A §- ában található. Az ügyvédi irodák itt kimaradtak, mert az ügyvédi irodák régen nem estek a ványa-törvény hatálya alá, mert helyesen az volt az álláspont, hogy alapvetően nem vállalkozási tevékenységet folytatnak. Vállalkozási tevékenységet akkor folytatnak, ha ingatlanközvetítéssel foglalkoznak vagy pedig szabadalmi minták értékesítésével, tehát tényleg vállalkozási tevékenységgel. Most ez a szemlélet változik, és ennek a következményei megjelennek az adó- előterjesztésekben is. De álláspontom szerint akkor, amikor társas vállalkozásokat megillet adókedvezmény, akkor a versenysemlegesség sérelmét jelenti az ügyvédi irodák kihagyása ezekből. Mert megérteném, hogyha az egyéni ügyvédeket illetné meg azért, mert ők egyéni vállalkozók, és ezzel szemben az irodát azért nem illetné meg, mert társas vállalkozás. De nem értem meg akkor, amikor más társas vállalkozásokat is megillet ez a kedvezmény. Ez álláspontom szerint súlyosan sérti a versenysemlegesség elvét. Tehát én arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy amikor - még azt hiszem, az alkotmányügyi bizottság nem tárgyalta ezt a javaslatot - tárgyalják, tegyék félre azokat az előítéleteket, amelyek, tudom nagyon jól, hogy az ügyvédséggel szemben megnyilvánulnak, és a versenysemlegesség elvét vizsgálják e mögött az álláspontom szerint diszkriminációs rendelkezés mögött, mert hangsúlyozom, a versenysemlegesség egy olyan elv, amit nekünk, igenis, tiszteletben kellene tartani. Tehát módosító indítványom azt szorgalmazza, hogy az ügyvédi irodákra is terjedjen ki ez az 50%-os kedvezmény. A másik indítványom szintén az ügyvédi irodákra vonatkozik, annak esetére, amennyiben nem fogadná ezt el egyik bizottság sem. Ez pedig akkor azon szemléletnek a fenntartása, hogy az ügyvédség nem végez tehát olyasfajta vállalkozási tevékenységet, mint más vállalkozók, tekintettel arra, hogy a vállalkozások egyik ismérve az, hogy egy vállalkozó eldöntheti, neki mi éri meg, és akkor csak azt csinálja, ami neki megéri. De azt nagyon jól tudjuk, hogy az ügyvédek a büntetőügyek kétharmadában büntetőkirendelés alapján látják el a védelmet, és ilyenkor a védelem kötelező, megbírságolják azt az ügyvédet, aki nem vesz részt esetleg a tárgyaláson; jelentős mértékben látnak el pártfogó ügyvédi feladatokat, eseti gondnoki feladatokat. Ezek mind olyan ügykategóriákat jelentenek, amelyeket, ha akarja, ha nem, az ügyvédnek el kell látni a hatályos szabályozás szerint. Egyébként véleményem szerint tehát nem vállalkozási tevékenység az ügyvédi tevékenység, hanem megbízási tevékenység, amely következményeinek jelentkezniük kellene egy olyan törvényben is, mint ez a társasági adókról szóló törvény. És erre terjesztettem elő módosító indítványt, hogy a 2. § (1) bekezdésének c) pontjából kerüljön ki az ügyvédi iroda, és ehelyett az f) pontjába kerüljön be ennek a paragrafusnak, amely alapján akkor esne társasági adó alá, amikor vállalkozási tevékenységet folytat. Én tehát vagylagosan terjesztem elő ezeket az indítványokat, tehát vagy ha elismerjük, illetve nem elismerjük, hanem ezt állítjuk, hogy vállalkozási tevékenységet folytat, akkor vonjuk le ennek a versenysemleges következményeit, és ha már egyszer van kedvezmény, amit Soós Károly Attila említett, akkor következetesen vigyük végig, és az ügyvédi irodát is mint társas vállalkozást illesse meg. Ha viszont azt mondjuk, hogy nem vállalkozási, hanem megbízási tevékenység, akkor ennek a következményeit vonjuk le az utóbbi módosító indítványnál, amely a 2. §-ra vonatkozik, és akkor essék a társasági adó alá, tehát akkor legyen társasági adó alanya, hogyha vállalkozási tevékenységet folytat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.)