Tellér Gyula (SZDSZ)
TELLÉR GYULA (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ugrin Emese képviselőnő! A felszólalásának egyetlen egy mozzanatához szeretnék egy megjegyzést fűzni. Úgy gondolom, hogy a szövetkezeti oszthatatlan alapoknak a funkciójával kapcsolatban nem vagyunk egy nézeten. És szeretném ezt a különbséget hangsúlyozni. Igaz ugyan, hogy a kormánypártok részéről, amikor megjelent az oszthatatlan alap fenntartása iránti nyomás, akkor az elfogadást egy olyasféle magyarázó rendszer követte, hogy igen, legyen oszthatatlan alap, mert ez szociálpolitikai funkciókat tölthet be a szövetkezetben. Igen, legyen oszthatatlan alap vagy lehet oszthatatlan alap, hiszen állami hozzájárulás is megjelenik a szövetkezetek felhalmozásában. Az én érvelésem - talán nem veszik szerénytelenségnek tisztelt képviselőtársaim, de azon kevesek között voltam, akik igen régóta úgy ítélik meg -, hogy az oszthatatlan alap intézménye nem szocialista vagy sztálinista intézmény, hanem, mint oly sok minden mást, felhasználták az oszthatatlan alapot egy bizonyos kontextusban valamire.Az oszthatatlan alap intézménye a szövetkezeti önsegélynek a generációk közötti kiterjesztése, vagyis magyarán szólva: az oszthatatlan alap az a vagyon, amit az egyik generáció halmozott fel azért, hogy a másik generáció a saját tevékenységét meg tudja ezzel a vagyonnal támogatni. Ez a funkciója, és természetesen azokat az érveket sem zárom ki, amik elhangzottak, de ez a fő érv mellette. És ismét mondom, semmi okunk, semmi erkölcsi és jogi alapunk, hogy olyanoknak a felhalmozását, akik már nincsenek a szövetkezetben, odaajándékozzuk azoknak, akik most ott vannak. (Taps.)