Bíró Ferenc (MDF)
BÍRÓ FERENC (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Annyiban módosítanám az előző bizottsági előadásomat, hogy nem bizottsági módosító indítványt nyújtottunk be - kezdetben úgy volt -, hanem Pusztai Erzsébet és Kulin Sándor képviselő módosító indítványát támogatta a bizottság.A most tárgyalandó 3981-es számú törvényjavaslatot a 25 napos betegszabadságról, fontos szakmapolitikai, de még inkább finanszírozási problémák tették időszerűvé. A társadalombiztosítási alap és ezen belül a betegbiztosítási ágazat mintegy 20 milliárd forintnyi hiánya teszi szükségessé a betegszabadság intézményének bevezetését. Enélkül ezen pénzügyi hiányt csak a társadalombiztosítási járulék mintegy 2,5%-os növelésével lehetne kompenzálni. Ez a járuléknövekedés azonban - a már amúgy is magas járulékszint mellett - rendkívül nehéz helyzetbe hozhatná a munkáltatók bizonyos csoportjait. És most nem is ezzel kívánok foglalkozni, hanem a törvény várható szakmapolitikai hatásaival.
Önmagában véve a betegszabadság intézménye országosan is bevált, jó dolog, növeli a beteg felelősségét, és növeli a munkáltató érdekeltségét is abban, hogy ellenőrizze és figyelje dolgozói táppénzes helyzetét és a táppénzes rendszabályok betartását. Ugyanakkor nem kívánatos hatásai, hogy a munkáltatók nyilvánvalóan szabadulni igyekeznek majd a sokat betegeskedő és a ténylegesen sokat beteg dolgozóiktól. Más oldalról nézve, lehetetlenné teszi az egészségeseknek látszó, de már beteg személyek preventív szűrését, orvoshoz fordulását. Ez elsősorban a relatíve fiatal korban lévő, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő betegek betegségének időbeni felderítését és gondozását nehezíti meg.
Ezért a betegszabadság 25 napos bevezetését magam sem támogatom. Javaslom viszont - és egyben a tisztelt Ház figyelmébe ajánlom - az előbb ismertetett személyek módosító indítványát.
E törvénytervezet 5. §-ához módosító indítványt nyújtottam be, amely azt a célt szolgálná, hogy ez a törvény ne csak a munkavállalói direkt és indirekt terheket növelje, hanem szakmai jogszabályok, valamint a táppénzbevétel általános rendjének és szabályainak változtatásával jelentős pénzt takaríthasson meg.
Itt jegyezném meg, hogy a táppénzes struktúra részletes elemzésével már eddig is sok indokolatlan táppénzkifizetést takaríthattak volna meg. Például a nyugdíj mellett dolgozók krónikus betegségeikkel gyakran kimerítik az egyéves táppénzlehetőséget, de ugyanígy kimerítik ezt a lehetőséget az egy évnél hamarabb idő alatt megtörtént rokkantnyugdíjazásban részesült betegek is. Ezen kívül a táppénzre vétel során és a táppénz ideje alatt rengeteg olyan szociális szempontú, indokolatlan táppénzes tartás történik, amelyek a táppénzes rendszabályok következetesebb alkalmazásával kiküszöbölhetőek lennének.
Újabb ilyen lehetőséget jelentene a módosításban is leírt - jelenleg teljesen átgondolatlanul és szociálpolitikai szempontok szerint folyó -, rokkantnyugdíjazás. Ezen jogszabályok átdolgozásával, a társadalombiztosítás és a munkáltatók következetesebb ellenőrzésével megakadályozható lenne, hogy a jövő évben a még ez évnél is várható magasabb tb-bevételek hiányát újabb járulékemeléssel kelljen kikompenzálni. Köszönöm a figyelmüket. (Kis taps.)