Kulin Sándor (MDF)
KULIN SÁNDOR (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az eddigiekből már ismert önök előtt, hogy a bizottságunk az eredeti előterjesztést a betegszabadságról nem tartotta alkalmasnak általános vitára, viszont ugyanakkor érzékeltük azt, hogy valami megoldást kell találni.Az általános vitában elhangzott ellenzéki vélemények és kifogások jórészt köreinkben is visszhangra találtak, és magunk is osztottuk azokat, különösen ami a járulékemelés magas voltát - tehát a két és fél százalékos voltát - illette volna, mint egyik változatot, vagy a 25 nap munkáltató által fizetendő betegszabadság konstrukcióját másik oldalon. Ez volt az, amit nem tartottunk elfogadhatónak, viszont nem azt néztük, hogy mi mindent lehetne még fölsorakoztatni amellett, hogy ez a kérdés megoldhatatlan, hanem próbáltunk keresni egy olyan megoldást, egy olyan konstrukciót, amelyik a legkisebb rossz elvét figyelembe véve és szem előtt tartva ezt a kérdést ki tudja mozdítani a holtpontról.
Pusztai Erzsébet képviselőtársammal ezért nyújtottunk be erre vonatkozóan módosító javaslatot, neki azonban - hogy az utolsó közlekedési eszközét elérhesse - sajnos el kellett menni, és ezért én mondom ezt röviden el, bővebben majd a részletes vitában kifejtjük.
A módosítás lényege egy háromelemes konstrukció, amelynek az egyik eleme az, hogy a munkáltató által fizetendő betegszabadság 10 napra csökkenne a 25 napról. A 10 napból is egy évben három nap van, amikor nem kell orvossal igazoltatni a betegséget, tehát elég, ha a munkavállaló értesíti a munkahelyét arról, hogy egészségügyi szabadságot kíván kivenni, nem tud a munkahelyére bemenni.
Megítélésem szerint - aki több évtizedet dolgoztam a praxisban - ezzel jelentős táppénzmegtakarítást érhetünk el anélkül, hogy ez kárára lenne a ténylegesen betegeknek. Miról van szó? Arról van szó kérem, hogy a gyakorlatban nagyon sokszor betegségi igazolást kértek, és jobb megoldás híján, adtunk embereknek, munkavállalóknak azért, hogy ügyes-bajos dolgukat intézni tudják. Olyan panaszt mindenki elő tud hozni, amivel nem lehet vitatkozni és betegállományba lehet venni. Az illető néhány óra alatt el tudja intézni a dolgát, vagy egy múló rosszulléte van - nem akarok itt egészségügyi részletekbe bocsátkozni -, nagyon sok ilyen apró dolog van, amivel tényleg egy nap alatt, fél nap alatt túl tud lenni az ember a gondján, de tényleg dolgozni aznap nem tud, viszont egynapos betegállományt adni nem illik, nem szokás, tehát ezekből háromnapos, ötnapos, hétnapos betegállományok lettek. Így viszont valaki bejelenti, hogy kérem, nem tudok bemenni, megoldja a gondját egy nap alatt, másnap munkára jelentkezik, tehát ezek a rövid táppénzek még tovább rövidülnek és töredékükre csökkennek.
Az egyik eleme tehát ennek a megoldásnak az, hogy 10 munkanapot fizet a munkavállaló, ebből három napot orvosi igazolás nélkül is. A második eleme az, hogy a társadalombiztosítás reformjára vonatkozó országgyűlési határozat előírásainak megfelelően megkezdjük a profiltisztítást, és abból a 8 milliárdos összegből - itt csak utalok rá, mert ez tulajdonképpen majd a költségvetési vita során jelenik meg - egy 3,4 milliárdos összeget átutatal a költségvetés a társadalombiztosításnak, és ebből megkezdjük a profiltisztítást.
Tehát tulajdonképpen a társadalombiztosítás olyan kifizetéseket, amiket nem biztosítási alapon végzett, és amiket hovatovább a költségvetésnek kell átvenni, így a költségvetés átveszi.
A harmadik eleme, hogy a tervezett 2,5%-os járulékemelés helyett 1%-os járulékemelést állítottunk be, amit összekötöttünk azzal, hogy a társadalombiztosítást az államkincstár vagyonnal látja el, és amikor a vagyonnak a hozadéka már gyümölcsözik, tehát megjelenik, akkor reményünk és tervünk szerint ezt az 1%-ot vissza lehet állítani, tehát a 44-et vissza lehet állítani az eredeti 43%-ra.
Ez lenne az a háromelemes konstrukció tehát, amelyet megfontolásra és támogatásra ajánlunk.
Köszönöm a meghallgatást. (Szórványos taps.)