Tardos Márton (SZDSZ)
TARDOS MÁRTON (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az országnak szüksége van költségvetésre, de nem mindegy, hogy hogyan fogadjuk el. (Zaj. - Közbeszólások a jobb oldalról.) Azt gondolom, egyetértenek azzal, hogy a történelmi Magyarországon 20 napig tartott a költségvetési vita+(Közbeszólások a jobb oldalról.) Ez nem volt véletlen. Ez egy szükségszerűséget fejezett ki egy olyan időszakban, mikor a költségvetésnek lényegesen kisebb szerepe volt az ország gazdasági életében, mint jelenleg+ (Dr. Antall József: Egyharmada maradt+) A fele volt, mondjuk+ (Közbeszólás: Az országra gondol. - Dr. Antall József: A harmada maradt meg az országnak. - Közbeszólások: Az országnak egyharmada! - Zaj.) De nem arról beszélek. Egy ország a gazdasági kérdésekben a gazdasági potenciáljától függ, és a gazdasági potenciáljához képest lehet mérni azt, hogy a költségvetés milyen szerepet játszik. Az a költségvetés - most nem készültem, Miniszterelnök Úr - emlékeim szerint nem érhette el az ország bruttó társadalmi termékének 20%-át sem, most pedig meghaladja a 60%- ot. (Többen helyeselnek. - Közbeszólások a jobb oldalról: Így van!) Ez lényeges különbség, és a felelősségünk arról szól: mennyit osztunk és hogyan osztunk át, mennyit vonunk el, mennyit központosítunk, és azt hogy használjuk föl. De nem erről akartam vitatkozni. (Zaj.) Arról akartam szólni, hogy ez egy lényeges döntés, és hogy erre idő kell, hogy ezt célszerűen megbeszéljük. Azok a törvények, amelyek erről szóltak, a mi Parlamentünk által elfogadott törvények - nem véletlenül hoztuk őket; az a házszabály, ami ezt a kérdést speciálisan rendezi, az is a mi házszabályunk - akkor is, hogyha egyes részletei már régebben is éltek: meggondoltuk, hogy mit veszünk át és mit nem veszünk át. Ami a kompromisszum lehetőségét illeti, annak az a lényege, hogy ezekről a kérdésekről véleményt akarunk mondani. A részletes vitának az a feladata, hogy mód legyen ezekről a kérdésekről véleményt mondani, miután a Kormány elmondta a saját véleményét, miután a bizottságokban kialakult a többségi álláspont. Pontos vagy pontatlan a betartása a törvényeknek - ezt lehet, hogy Orbán úr rosszul értelmezi. Én azt hiszem, hogy nem értelmezte rosszul; azt hiszem, hogy igaza van, és támogatom az álláspontját. De nem ez a kérdés lényege: a kérdés lényege az, hogy hogyan vitatkozunk. Ennek pedig az az összefüggése, hogy a részletes vitában a kormánypárti és ellenzéki képviselők, ha szükség van rá, elmondhassák a véleményüket azután, hogy ismerjük a Kormány álláspontját ezekben a kérdésekben. Elfogadom, hogy ehhez nem kell föltétlenül azt megvárni, hogy írásban rendelkezésünkre álljon az összes dokumentum, de legalább a szakemberek, akik ott ültek a bizottságokban, tudják, hogy a bizottságokban milyen döntés született! Az a helyzet, hogy a költségvetési bizottság képviselője nem szólt egy szót sem arról, hogy ők hogyan vélekednek a költségvetési vita jelenlegi álláspontjáról, az, hogy az itt elhangzott véleményekben olyan módosítások vannak, amelyek lényegesek, azt jelenti, hogy ma még érdemben erről nem lehet beszélni. Megnyithatjuk formálisan a vitát, a vitát meg is nyitottuk. Lehet, hogy ezt házszabályellenesnek lehet minősíteni, de ezt a vitát nem lehet most befejezni - akkor lehet csak befejezni, ha utána szót kapunk újra. (Zaj.) Erre tettem javaslatot, és ezt a javaslatot megismétlem. Ami pedig Kupa miniszter úrnak az érveire vonatkozik, azok nem állják meg a helyüket. A gazdaságban a költségvetés szerepe ma nagyon-nagyon jelentős, nem csökkent lényegesen; és azok a százalékszámok, hogy 66-ról 60 felé csökkent, azok akkor igazak, ha a prognózis is igaz, hogy annyival magasabb lesz a nemzeti jövedelem, mint ahogy ő gondolja, és annyi lesz csak a költségvetési kiadás, amenynyit gondol. Ezek bizonytalan számok; lehet, hogy egy jottányit sem változtak a viszonyok. Ami pedig azt illeti, hogy mi már ismertük a költségvetést, mert már előzetesen benyújtott egy tervezetet, amit tárgyaltunk - ez igaz, de nem válaszol a lényeges kérdésekre, mert a költségvetés fő számai alapvetően különböznek, és a részleteket tekintve pedig nagyon-nagyon sok vonatkozásban különböznek attól, ami ebben az előzetes előterjesztésben volt. Ezért értsék meg, hogyha elfogadott álláspontunk, hogy szükségünk van erre a vitára, az nem rosszindulat, nem butaság, hanem a magyar állampolgárok érdekeinek helyes képviselete. (Taps a bal oldalon. Szórványos taps a jobb oldalon.)