Józsa Fábián (MDF)
DR. JÓZSA FÁBIÁN (MDF): De nem tudom, hogy mire szólt a közbeszólás. Ja, én 1981-et mondtam, bocsánat, köszönöm az ellenzéki képviselőtársaktól. Igen, tehát 1981-et mondtam, 1991-et értettem természetesen, tehát az egész állami szféra tekintetében 15%-os növekedés érvényesül, ami valójában nem fedezi az infláció mértékét, tehát tulajdonképpen az egész állami szféra tekintetében egy általános beszűkülés a jellemző és tapasztalható. Ezzel szemben a köztársasági elnökségnél az 1991. évi javaslathoz képest, amely 80,7 millió forintot tartalmazott, az 1992. évre a költségvetési előirányzat 164,8 millió forint, amely összességében 104,2%-os növekedésnek felel meg. Ebből a növekedésből a bér keretében, amely 18,2 millió forint volt, és a javaslat értelmében 1992-ben 33,2 millió forint lesz, 82%-os növekedés tapasztalható, és az ehhez kapcsolódó létszámnövekedés 70%-os - a jelenlegi 34 főről 58 főre kívánják változtatni az elnökség apparátusának létszámát. Kétségtelen, hogy ebbe a körbe - ebben a növekedésbe - beépült 58,4 millió forint értékben a Parlament által a köztársasági elnöki iroda részére végzett szolgáltatás. Ezek becsült értékeken alapulnak; részben valóban közüzemi díjakat takarnak, részben pedig az iroda működtetését szolgálják, tehát papírbeszerzést, irodaszerek beszerzését takarják. Azonban az, hogy ez a szám ide beépül, az egyben azt is jelenti, hogy az 1992. évben sem lesz a köztársasági elnökségnek önálló pénzügyi apparátusa, nem lesz gondnoksága, ellátó szervezete. Következésképp a javasolt létszámnövekedés, ami 24 fő, az valamennyi érdemi ügyintézőnek tekinthető. Az a kérdés, hogy mivel indokolja az előterjesztő ezt a feladatbővülést, mivel magyarázzák azt, hogy ilyen mértékű eltérés, aránybeli különbözőség tapasztalható a köztársasági elnökségnél az állami szféra egészéhez képest? Mindenekelőtt szeretném azt leszögezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy 1991- ben nem módosítottuk az Alkotmányt, tehát a köztársasági elnök alkotmányos jogállása az 1990. évhez - a megválasztásához - képest semmiben nem változott, következésképp az őt kiszolgáló hivatali szervezetnek a jogállása sem változott okszerűen megítélésem szerint. Az igaz, hogy a Parlament sajtóirodájáról leválasztásra került a köztársasági elnökség sajtóirodája; igen ám, csakhogy ez a sajtóiroda - ez a köztársasági elnökségi sajtóiroda - a 34 fős hivatalban már három státusszal szerepel, tehát három fővel fölállításra került, és már működik, tehát ez önmagában a növekedést nem támasztja alá. Ami az egyéb ügyeket illeti: nagy számban fordulnak meg a köztársasági elnökségnél panaszügyek. Ezt egy panaszügyi és levelezési főosztály kezeli, hét fő az osztály létszáma. Én azt gondolom, hogy ez a hét fő bőségesen elegendő ezeknek a levelezéseknek a bonyolítására és ellátására, hiszen itt zömében nem érdemi kivizsgálásokról vagy megvizsgálásokról, hanem vizsgálatra történő áttételekről, illetőleg válaszlevelek megfogalmazásáról van szó. Ami az egyéni kegyelmezési ügyeket és az állampolgársági ügyeket illeti: információim szerint az egyéni kegyelmezési kérelmeket továbbra is az igazságügy-miniszter fogja döntésre előkészíteni. Következésképp nem indokolt az, hogy a jelenleg meglévő egy betöltött státusz és egy üres státuszhely mellé további nyolc fővel gyarapodjon a köztársasági elnökség illetékes osztálya. Megítélésem szerint egy újabb jogász szakértő fölvételével ez a létszámprobléma megoldódhat. Az állampolgársági ügyek tekintetében ugyanez a helyzet: a Belügyminisztériumnak egy illetékes osztálya a teljes szakmai előkészítést végzi, és így terjeszti fel a javaslatokat, tehát tulajdonképpen az iktatási, nyilvántartásba vételi feladatokon kívül az elnök úr aláírását kell tulajdonképpen a köztársasági elnökség keretében és segítségével elősegíteni. Ennek ellenére azt gondolom, hogy célszerű lehet megerősíteni az igazságügyi és jogi osztályt is egy fő státusszal. További kérdés a katonai irodának a helyzete. A 34-es létszámban a katonai iroda nem szerepel. Nem is szerepelhet, hiszen itt tulajdonképpen nem a köztársasági elnökség állományába tartozó személyekről van szó. A fegyveres erőkkel kapcsolatos teendőinek elősegítésére a köztársasági elnök a katonai irodát 170/1990-es köztársasági elnöki határozatával hozta létre, amelybe eredetileg négy személyt nevezett ki. Jelen pillanatban az iroda létszáma kilenc fő. A katonai iroda a magyar honvédség szerve, személyi állományát vezényeltnek kell tekinteni, a vezénylő pedig a magyar honvédség parancsnoka. Az iroda személyi állományát, illetőleg személyi illetményét a magyar honvédségtől kapja. Tehát a Köztársasági Elnökség fejezetben ennek a hét személynek, illetve kilenc személynek az illetménye, bére, és annak a vonzatai nem jelennek meg, hanem a magyar honvédség fejezetben jelennek meg. A köztársasági elnöknek a honvédséggel kapcsolatos jogosítványai közül a köztársasági elnök kinevezi a magyar honvédség parancsnokát és a vezérkari főnököt. Ezt a honvédelmi miniszter személyesen kezdeményezi. Kinevezi és előlépteti a tábornokokat, az előléptetési tervezeteket a Honvédelmi Minisztérium személyügyi főosztálya készíti. A köztársasági elnök jóváhagyja az ország védelmi tervét, ezt a vezérkari főnök készíti elő. E munkában a köztársasági elnökség katonai irodájának külön feladata nincsen. Egy pillanat. Egy pillanat türelmet kérek. (Közbeszólás a bal oldalon: Tájékozott vagy, Fábián.) Jó. Köszönöm, befejeztem.