Zsupos Lajos (MDF)
ZSUPOS LAJOS (MDF): Igen. Elnök Úr! Ha megengedi, két percben befejezem ezt a részét, és a továbbiakban a részletes vitához kívánok még szólni. Ezt arra szántam - minthogy itt a költségvetést az ellenzék részéről meglehetősen sok támadás érte, úgy gondolom, hogy ezek a támadások nem voltak olyan mértékig megalapozottak, mint ahogy ez itt a hangokból kitűnt. Úgyhogy azzal kívánom befejezni a mondókámnak ezt a részét, hogy a napokban megjelent egy OECD- jelentés, ami végül is a szocialista tábor országait hasonlította össze. Ebben a jelentésben három mutató szerepel. E közül az első a volt szocialista országok termeléscsökkenése, a második mutató az infláció, a harmadik pedig a munkanélküliség. Talán nem mindenki ismeri, és úgy gondolom, hogy az is egy szorosan a költségvetéshez tartozó dolog: elmondani azt, hogy a termeléscsökkenés területén például Magyarország a 7%-ával az utolsó helyen áll. Előtte van Lengyelország 8, Románia 9, Csehszlovákia 12, a Szovjetunió 12,5, Bulgária 20%-kal. Ugyanez az infláció területén: 38% Magyarország, ugyanakkor a Szovjetunió 300%, Románia 160%, Lengyelország 65%, Csehszlovákia 50%, Bulgária 400%. A munkanélküliség területén nagyjából ugyanezek az arányok alakulnak ki, kivéve Romániát, ahol 6% a munkanélküliség, a többiek mind messze mögöttünk vannak. Úgy gondolom, hogy ebből a roppant egyszerű és tömör kis összefoglalásból azt lehet kikövetkeztetni, hogy végül is ez a gazdasági év volt, amilyen volt. Alapjában véve mi abban a helyzetben vagyunk még mindig, hogy ezen a táboron belül jók a pozícióink. Nem volna célszerű ezt a jó pozíciót, a többiekhez viszonyított jó eredményünket - amit, hangsúlyozom, csak a szocialista országokhoz lehet viszonyítani - kockára tenni, és az ilyen hozzáállást - mint ami ebben a teremben ma megnyilvánult, és aminek korábban is jele volt -, nem hiszem, hogy konstruktívnak lehetne nevezni. Ennyi volt röviden a mondandóm. A második részben azt szeretném kérni, hogy a 3959-es szám alatt beterjesztett módosító indítványt, melyet Bogárdi Zoltán kollegám terjesztett be, és az agrár-felsőoktatás, valamint a földművelésügyi szakigazgatási szolgálatok és az agrárkutatási intézetek támogatását helyezi előtérbe, kérném, fogadják támogatással. Én magam utánanéztem és részletesen megvizsgáltam, hogy a költségvetésben, mondjuk a művelődés területén dolgozó intézményeknél milyen volt a költségnövekedés, az előző évi bázisévhez viszonyítva azt találtam, hogy a bérnövekedés általában 25-30%-ot tett ki, a dologi növekedés helyenként még annál is több volt. Az agrárintézményeknél és az agrárkutatóknál ezt egyáltalán nem lehet elmondani. Ez lényegesen kevesebb, alig haladja meg a 20%-ot a bérnövekedés, a dologi növekedés pedig még annyi sincsen. Különösen szerencsétlen helyzetben van az agrár-kutatóintézet, aminél rendkívül rossz ez az arány. Én kérem, hogy a módosító indítványt támogassák. Úgy gondolom, az mindenki számára nyilvánvaló, hogy Magyarországon a mezőgazdaság a következő években az az ágazat lesz, azzá kell legyen, aminek Magyarország húzóágazataként kell szerepelnie. Ebben, ennek a kialakításában döntő szerepet kell majd vállalni+ (Vargáné Piros Ildikó: Minden rendben van az agrárágazatban, ha a miniszter az ülés alatt alszik!)+ azoknak a fiataloknak, azoknak a szakembereknek, akiknek a képzését ezzel tudnánk megalapozni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)