Szigethy István (SZDSZ)

1991. december 28.

DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindössze egy szakaszról, a 24. §-ról és egy módosító indítványról, az ehhez kapcsolódó 140. sorszámúról szeretnék beszélni. Nem készültem felszólalásra. Tulajdonképpen azt vagyok kénytelen elmondani, amit ezzel a szakasszal kapcsolatosan ma délután az alkotmányügyi bizottságban tapasztaltunk. Nem szeretek nagy szavakat használni, de itt egy igazi jogalkotási gyöngyszemet találtunk, amelylyel azért nem árt kicsit részletesebben foglalkozni, mert a logikailag lehetséges hatása akár sokszorosa lehet az idei költségvetésnek. Hogy egy kicsit emberközelibb példához térjek vissza, mindenkinek fel szeretném hívni a figyelmét arra, hogy valószínű hallott már póruljárt kezesekről, akik az OTP-nél más helyett fizetnek, uram bocsá+, esetleg önök is vállaltak kezességet, és gondolom, meg is nézték, hogy kinek, milyen feltételek mellett és milyen összegről kötnek ilyen szerződést. Nos, ebben az összefüggésben föl szeretném olvasni ezt a problematikus 24. §-t, hogy senkinek ne legyen esetleg az emlékezete hiányosságai miatt gondja, valójában miről beszélek: "Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal+" - hangsúlyozom - "+ ezen intézmények által megkívánt formában+" - most jön a további érdekesség - "+és az Exportgarancia Részvénytársaság által kötendő hitelszerződéseknél+" - most jön a csúcs - "+összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon." Hangsúlyoznom kell, hogy a 23. § racionális keretek között, a kiadási főösszeg 3%-át meg nem haladó mértékben kezességvállalási lehetőséget biztosít a Kormánynak, de ennek megvannak a maga feltételei. A 24. § szerinti kezességvállalásnak nincs semmi feltétele. Hát hogy mit jelent ez a fölhívott rendelkezés+ Mire terjed ki? Bármire. Kiterjedhet akár a teljes költségvetésre, akár a teljes nemzeti vagyonra, akár az ezutáni évek költségvetésére - nincs fölső határ. Határ a csillagos ég. Kinek? Ez is érdekes. Az alkotmányügyi bizottságban ugyanis senkinek halvány fogalma nem volt, hogy ez az Exportgarancia Részvénytársaság micsoda. Megkérdeztük a Kormány képviselőjét - ő se tudta+ Nem tudta, hogy létezik, nem létezik, ezután szervezik, be van-e jegyezve a cégbírósághoz, nincs bejegyezve, mi az üzletköre, mivel foglalkozik - semmit nem tudtunk. Utólag olyan hírek jöttek, hogy állítólag mégsem kell most sorba állni a cégbíróság előtt az új bejegyzéseknél, mert ez a bejegyzés talán már mégis megtörtént, de nem tudta senki megmondani. Ha valaki egy egyszerű kft.-nek így biztosítékot ad, a legminimálisabb, hogy legalább a cégjegyzéket megnézi, hogy ki ez. Nem tudjuk. Tehát ennek a részvénytársaságnak adhatna a Kormány az előterjesztés értelmében összegszerű korlátozás nélkül hitelt. Hogy hogyan? Ezen intézmények által megkívánt formában - azaz bárhogy. Magyarul: adna az Országgyűlés egy olyan bianco felhatalmazást a Kormány számára, amelyben minden adatot ezután töltenének ki, az összegről, a feltételekről és sorolhatnám a további kérdéseket. Nos, úgy gondolom, hogy a választópolgárok minket bíztak meg azzal, hogy az ország vagyonáról gondoskodjunk, azért feleljünk, és ezért csak rendkívüli felelősséggel adhatunk olyan felhatalmazást bárkinek - a Kormánynak vagy akárkinek, vagy ennek a nem is tudom, hogy hívják részvénytársaságnak -, hogy az ország vagyonával, jövőjével sáfárkodjon. Így jogszabályt szerkeszteni nem szabad! Nos, mi a felelősségünk? Nem tudom. A Kormány hozhat rossz döntést. Az állami költségvetési törvény indokolása tartalmazza, hogy kezességvállalások miatt bizony az államnak már a fizetési kötelezettsége beállt, és ezért külön költségvetési pénzek kellenek. Hogy kik vennék fel ezeket a hiteleket? Mindenképpen nagyon jó lenne, hogy ilyen hitelek folyjanak be az országba, na de hát nem akárhogyan! Mi a miniszteri felelősség? Nem tudom. Az Alkotmány értelmében ezt a törvényt már régen meg kellett volna hozni. Amikor az államtitkári törvény vitája folyt tavaly nyáron, akkor abban volt két kis rendelkezés, amely a miniszteri felelősséget érintette volna, aztán onnan kikerült, hogy ez mégsem oda való, mert a Kormány úgyis rövidesen leteszi a miniszteri felelősségről szóló törvényt. Nem láttuk. Nincs. Van politikai felelősség? Van, természetesen. Az ország választópolgárai le tudják vonni a politikai felelősséget a következő választáson - de máskor nem. Van más felelősség? Persze, van. Az adózás rendjéről szóló jogszabályban épp a napokban, meg a kapcsolódó adótörvényekben drákói rendelkezéseket hoztunk arról, hogyha egyes magyar állampolgárok uram bocsá+ elmulasztják, mondjuk, az adóbevallásukat időben előterjeszteni, elmulasztják esetleg az adójukat befizetni időre, meg hogy bíságot kell fizetniük, felemelt adót, és még sorolhatnám ezeket a kellemességeket, amelyek ezeket a magyar állampolgárokat fenyegetik. Nos, ezek ugye kis tételek, egy embernek a személyi jövedelemadó-bevallása nem egy olyan nagy összeg általában. Itt azonban egyes magyar állampolgárok, akik jelenleg miniszteri felelősséget viselnek, az egész költségvetésnél sorozatosan megszegték a törvényes rendelkezéseket, és súlyos késedelembe estek. Ezzel az egész Parlamentet méltatlan helyzetbe hozták, amelynek a levét most isszuk. Itt a felelősség kérdése teljesen tisztázatlan, teljesen zavaros, és ha valaki ezeket a sorozatos törvényszegéseket fölvetette, akkor csak sértődéssel találkozott: hogyan lehet egyáltalában ezt szóba hozni?! Pedig hát mindössze az ország költségvetéséről van szó+ Na most, ilyen feltételek mellett, amikor nincs törvény a miniszteri felelősségről, amikor a választások még messze vannak, amikor a törvény sorozatos megszegését - hangsúlyozom, mert valamennyi határidőt a Kormány megszegte - a kormánykoalíció egészen egyszerűen tudomásul veszi, a legnagyobb szolidaritással viseltetik iránta, szinte sértődés jelentkezik onnan is, hogyha valaki ezeket a törvényszegéseket felhozza, pedig ugyanolyan magyar állampolgárok szegték meg, mint akik az adóbevallást késedemesen adják meg, csak éppen más pozícióból. Nos, ilyen helyzetben mi a garancia az ország egész költségvetését, egész vagyonát, esetleg uram bocsá+, még a későbbi vagyonát is, jövedelmét is veszélyeztethető törvényjavaslattal szemben? Gondolkodtam, de csak odáig jutottam el, hogy uram bocsá+, a bírósági végrehajtás szabályai szerint a miniszterek fizetésének a 33%-a letiltható - kész. Azt hiszem, ilyen feltételek mellett ilyen bianco felelősségvállalást átengedni a vállainkról a Kormány részére nem szabad! Ennek pedig egy megoldása van, a Gaál-Kuncze-Soós-féle, 140. sorszám alatt a jelentésben szereplő módosítási indítványnak megfelelően nem szabad lehetővé tenni, hogy ezt a feljogosítást a Kormány megkapja. A módosító indítványnak megfelelően ezt a rendelkezést a törvényből ki kell iktatni. Kösznöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)