Balogh Gábor (KDNP)
BALOGH GÁBOR (KDNP): (Közbeszólások: Nem!) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt már hallom a hangot, hogy ne, ne szóljak. Ez bizonyos értelemben megtiszteltetés a számomra, hiszen ez azt jelenti, hogy tartanak tőle, hogy olyat mondok, ami itt esetleg nem tetszik sokaknak, de nem időhúzás céljából teszem ezt, az biztos. Konkrétan arról van szó, hogy a részletes vitában csak a részletes anyaghoz kívánok hozzászólni, mégpedig ehhez a két paragrafushoz. A két paragrafushoz beadott módosító javaslatok egyértelműen jelzik azt az utat, amit a Kereszténydemokrata Néppárt mindenképpen célul tűzött ki, vagyis egy családcentrikus jövedelmi rendszer bevezetését. Ezt mutatja a Lukács Tamás által jegyzett módosító javaslat, erre utal bizonyos értelemben Sápi József képviselő javaslata, és bármennyire is negatív hatást váltott ki képviselőtársaim között a Solt Ottilia, Havas Gábor, Szigeti György és Fáklya Csaba nevével fémjelzett módosító javaslat is. Tulajdonképpen három nagy rendszerét különböztethetjük meg a családi pótlék elosztásának. Az egyik az úgynevezett szelektív, egyéni szelektív elosztási rendszer, amelyik azt jelzi, hogy ki milyen szegény, mennyire rászorult, csak az részesülhet családi pótlékban. Ennek egy burkolt változata jelenik meg a szociális bizottság, illetve a Solt Ottilia, Havas Gábor által képviselt javaslatban azzal a kiegészítéssel, hogy természetesen itt nem kizárólag csak a rászorultság elvét kell figyelembe venni, hanem itt van egy olyan differenciálódás is, amelyikre épít, és ez pedig az a második nagy csoport, amit úgy szoktak nevezni, hogy a csoportok szerinti differenciálás. Vagyis a többgyermekes családoktól az egygyermekes családok felé különféle formában differenciálni. Sápi képviselő úr 400 forint emeléssel kezdte és egészen 250 forintig csökkentette, vagyis egy degressziót alkalmazott a gyermekek számától függően. Ez egyértelműen a többgyermekes családmodell ellen hat, tudniillik a család terhei - mint ahogy a szociális bizottság előadója mondta - a gyermekszámmal fokozottan, hatványozottan növekednek, és ezáltal a három- és többgyermekes vagy pedig ennél nagyobb családok már nagyobb terheket kénytelenek elviselni, mint amennyit valójában egy egy- vagy egy kétgyermekes család. Vagyis magyarul: a Sápi-féle javaslat az "egyke" családot preferálja. Ez pedig mindenképpen elkerülendő, különösen ha figyelembe vesszük a Kormánynak a jelenlegi politikáját, a népesedéspolitikát és még egyéb számos demográfiai tényezőt is. Ugyanakkor a Lukács képviselő úr által jegyzett javaslat a családokban lehetővé teszi azoknak a személyijövedelemadó-törvény által sugallt hátrányoknak a megszüntetését, amelyek jelen pillanatban fönnállnak. Ez egyértelműsíti, hogy a szülők közül bárki igénybe veheti, mégpedig úgy, hogy gyermekenként meg tudja osztani. Állítólag, legalábbis itt elhangzott, és a háttérvitában is elhangzott, hogy ezt már a jelenlegi jogszabály alapján is megtehetné a család. Ezt sugallja az alkotmányügyi bizottságnak a módosító javaslata, és éppen emiatt kértem tulajdonképpen szót. Én gyakorlati oldalról nézve úgy találom, hogy az alkotmányügyi bizottságnak a javaslata nem felel meg végrehajtás-kivitelezés szempontjából annak, amit a Lukács Tamás által jegyzett javaslat tartalmaz, tudniillik elhagy egyetlenegy nagyon lényeges és fontos szót, ami miatt az ellenőrök abban a pillanatban áthúzhatják az egész számítását a családnak, mégpedig azt a szót, hogy "gyermekenként". Abban az esetben, hogyha ezt elfogadta volna az alkotmányügyi bizottság, akkor minden további nélkül lehetne támogatni az alkotmányügyi bizottság javaslatát, hiszen a jelenlegi gyakorlat szerint - és erre épített a személyijövedelemadó-törvény is - az, aki bejelenti, aki igényli a családi pótlékot, az kapja meg, akárhány gyermek van. Erre épül, és erre épült az egész kivitelezés-végrehajtás. Most lehetett volna egy olyan verziót beiktatni - és még lehet is -, hogy gyermekenként váltakoztathatja akár a férfi, akár a nő, tehát bármelyik szülő, attól függően, hogy milyen jövedelmi helyzetben van. Ezt meg tudja állapítani az év elején is, az év közepén is és az év végén is. Ezáltal az úgynevezett alacsony jövedelműeket, vagy pedig akik nem tudják igénybe venni a gyermekek utáni kedvezményt, azokat preferálnánk. Éppen ezért én továbbra is - függetlenül attól, hogy ott van benne az a szó, hogy "mégpedig", ami nem egészen felel meg a jogászok nyelvezetének, ennek ellenére is - én a Lukács Tamás-féle módosító javaslatot tartanám fontosnak elfogadni, mert ezzel jogértelmezési problémákat tudnánk elkerülni. És végezetül a harmadik lehetősége szokott lenni, hogy mennyiben lehet a családi pótlékot a jövedelmekkel összevonni és úgy megadóztatni. Ez már egy bizonyos értelemben továbbvitele lenne a jelenlegi családijövedelemadó-törvény felé a jelenlegi személyijövedelemadó-törvénynek, és egy családcentrikus jövedelemképzést tenne lehetővé. Én úgy gondolom, hogy +93-tól már ennek egyes elemeit - akár fakultatív alapon - meg lehetne valósítani egy úgynevezett splittingnek az alkalmazásával, és ezt a családipótlék-splittinget lehetne már alkalmazni +93-ban, azt a családipótlék-splittinget, amit itt Solt Ottiliáék terjesztettek elő. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)