Fekete Gyula (MDF)

1992. január 20.

DR. FEKETE GYULA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk általános vitára alkalmatlannak ítélte a benyújtott törvényjavaslatot. A szavazásban kisebbségben maradók véleményét tolmácsolom röviden a következőkben: Kisebbségi véleményünk szerint a szükséges módosításokkal a törvényjavaslat általános vitára alkalmas. El kell indítani a környezetvédelem, a környezeti károkból fakadó kártérítések anyagi forrásainak a kiépítését. Bizonyos mértékig sajnáljuk, hogy az anyagi források kiépítése az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat benyújtásával kezdődne meg. Mostanság annyi sokkhatás éri a gépjárműtartó családokat - gondoljunk csak az üzemanyagok megnövelt fogyasztói adójára, az újonnan bevezetett súlyadó intézményére, a kötelező bizosítási díjak fenyegető emelkedésére -, hogy a termékdíj bevezetése akaratlanul is szembeállítja a gépjárművel rendelkező családokat a környezetvédelem ügyével. Kívánatos lett volna, ha bizottságunk megismert volna egy olyan minisztériumi ütemtervet, listát, amely lista termékeket és időpontokat tartalmazott volna: mikor, milyen termékek után megállapított termékdíj milyen környezetvédelmi célokat szolgálna? Például síküveg, palack utáni termékdíjakból támogathatnánk az üveghulladékok összegyűjtését, a cement utáni termékdíj enyhíthetné a cement és mészművek körüli hatalmas zöldterület- károkat, az akkumulátorok utáni termékdíjat megkaphatnák az akkumulátorbontásra, -újrahasznosításra vállalkozó önkormányzatok. És még sok, további példát lehetne sorolni, gondolhatunk termékdíjra például személygépkocsi-gumiabroncs, higany esetében is. Ennek a listának csak egy tagja az üzemanyag, azon belül is csak egy termék az ólomtetratillal kezelt benzin. Úgy tűnik, hogy lélektanilag ez az időpont nem arra kedvező, hogy a termékdíj mint intézmény listáját épp az üzemanyaggal nyissuk meg. Sérti-e értékarányos árak kialakítását a termékdíj? Hiszen a költség halmozódik, nem lehet úgy megelőzni a tiszta jövedelem túlhalmozódását, mint ahogy az általános forgalmi adó intézménye ezt megelőzi. Véleményünk szerint nem sérti. A termékdíj ugyanis egy hiányzó, ma más vállalkozóra vagy állampolgárra terhelt költségtényező, és ha a díjat a környezeti ártalmat szenvedettek pénztárcájába visszajuttatjuk, akkor közelítjük meg a piacgazdaság követelményét, ha ezt a másnál jelentkező költséget megtéríttetjük a termelővel. Ebből a szempontból tehát nem tekinthető adóhalmozódásnak a termékdíjak bevezetése. Összegezve az elmondottakat: módosításokkal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak ítéljük, de elősegítené a parlamenti elfogadását, ha a minisztérium a termékdíjakról egy várható koncepciót is a kezünkbe juttatna. Köszönöm a figyelmüket. (Gyér taps.)