Balsai István (MDF)
DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évben 1992. január hó 1-jei hatályba lépéssel két fontos gazdasági területre vonatkozó jogszabályt fogadott el a tisztelt Parlament. Nem kell felidéznem azokat az indokokat, amelyek ennek a két igen fontos jogszabálynak az elfogadásához és mielőbbi hatályosulásához fűződtek és fűződnek. Az egyik a számvitel rendjéről szóló fontos törvény, a másik pedig a csőd, egyszerűen csődtörvény, de ennél azért pontosabbaknak kell lennünk, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvények jelentik ezt a két igen fontos gazdasági jogalkotási termékét a tisztelt Parlamentnek. Már akkor is fölmerült annak az igénye, és a Kormány természetesen ezzel elvileg egyetértett, hogy a két jogszabály csak akkor tud valóban hatékonyan, céljának megfelelően működni, ha széles körben megteremtjük a működés garanciáit, beleértve a büntetőjogi védelmet is a törvények mielőbbi és minél pontosabb hatályosulásával kapcsolatban. Sajnos, a Parlament munkaterhe nem teszi lehetővé, hogy az oly sok, büntetőjog területére vonatkozó módosítást mielőbb megtárgyalja, ezzel tisztában vagyunk, és ezért korábbi álláspontunknak a gyakorlati szempontok alapján történő részleges megváltoztatásával egyetértünk azzal a törekvéssel, amely legalább ennek a két nagyon fontos törvénynek a büntetőjogi, anyagi büntetőjog oldaláról történő biztosítását jelenti. Ezért, ha nem is 1992. január 1-jén, de hát a hatályosulás gyakorlati időpontját és időtartamát illetően nem elkésve teszünk javaslatot arra, hogy mindkét törvényhez fűződő külön tényállásként a tisztelt Parlament az előterjesztett tényállásokat szíveskedjék a Büntető Törvénykönyv részévé tenni megvitatás után. Engedjék meg, hogy nagyon röviden ismertessem a törvényjavaslat rendelkezéseit. Ami a számviteli kötelezettségek megsértésével kapcsolatos, és a korábbi Btk-ban is létező tényállást felváltó jogszabályt jelenti és illeti, itt felhívnám a tisztelt figyelmüket arra, hogy egy széles elkövetési lehetőséggel találják szemben magukat az ezzel hivatásszerűen vagy az üzleti életben tevékenykedve foglalkozó érdekeltek, és a törvényi tényállás megkívánja a könyvvezetési, a beszámolási és a bizonylati fegyelem megszegésén túlmenően azt is, hogy az elkövető vagyoni helyzetének áttekintése, ellenőrzése meghiúsuljon vagy megnehezüljön, tehát tulajdonképpen eredmény-bűncselekmény ilyen értelemben a tényállás. De felhívnám a figyelmet, hogy a javaslat szerint nemcsak a számviteli törvény, hanem más erre vonatkozó jogszabályban előírt beszámolási, könyvvezetési kötelezettség és ehhez kapcsolódó egyéb hasonló kötelezettségek megsértése eredményezi a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét. Természetesen az is elkövetési magatartás, hogyha egyáltalán nem tesz eleget valaki valamilyen adatszolgáltatásnak - törvényben előírt adatszolgáltatásnak -, és ezzel például másokat abban akadályoz meg, hogy a cégnyilvántartás adatai alapján, az éves beszámoló megtekintése alapján szerezze be azokat az információkat, amelyek a gazdaság, a piacgazdaság működésében nélkülözhetetlenek. Ami a csőddel kapcsolatos tényállásokat, új tényállásokat illeti, természetesen a feltétel, itt is a büntethetőség egyik fontos feltétele, amely a felelősségre vonást lehetővé teszi, a fizetésképtelenség, tehát az elkövető fizetésképtelen állapota és az az objektív követelmény, hogy az elkövető vagyonára a csődeljárást és a felszámolási eljárást már megnyitották, illetőleg erre éppen azért nem kerülhetett sor, mert elmulasztotta a csődöt bejelenteni, vagy a felszámolási eljárást kérni, annak ellenére, hogy ebben a jogszabályban előírt kötelezettségét teljesítenie kellett volna. Nos, ezek a tényállások talán még fontosabbak az előbbieknél, és talán még operatívabb módon igyekeznek a gazdálkodó szervezetek közötti hitelnyújtás biztonságát és a hitelezők érdekeit védeni, s természetesen az adós, a rosszhiszemű adósok ellen irányulnak elsősorban, és azt a büntetőjogilag is védendő érdeket tartják szem előtt, hogy a piacgazdaság nyilvánvalóan nem működhet a hitelezők hathatós érdekvédelme és büntetőjogi védelme nélkül. Természetesen ezek a cselekmények csak szándékosan követhetők el büntető tényállásszerű magatartás alapján, és csak a csődtörvénynek nevezett 1991. évi IL. számú törvény hatálya alá eső tényállások megszegőire vonatkoznak. Mindezekre tekintettel kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés még a rendkívüli ülésszak feszített munkarendjében tegye lehetővé, hogy ennek a két fontos törvénynek a hathatós büntetőjogi eszközökkel történő védelme is megvalósulhasson, és ehhez kérem támogatásukat, és köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon és középen.)