Vass István (SZDSZ)
VASS ISTVÁN (SZDSZ): Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A részletes vitában az általam benyújtott módosító javaslatok mellett szeretnék érvelni. Az a véleményem, hogy a törvényjavaslat szellemisége és megfogalmazása sokszor, sok esetben nagyon ellentmondásos, elfogadhatatlan, nehezen értelmezhető, ami oda vezethet, hogy - csak úgy, mint eddig - itt is deklaráció szinten jelenjenek meg jogosultságok, amelyek a gyakorlatban nagyon nehezen lesznek érvényesíthetők. A 3. §-ban együttműködési kötelezettségeket ír elő a törvény a munkáltató részére, és úgy érzem, hogy nem teljes a felsorolás, mert említi az üzemi tanácsokat, ugyanakkor nem említi a szakszervezeteket. A Munka Törvénykönyve a szakszervezetek tevékenységéről is rendelkezik. Ezért fontosnak tartanám, hogy itt ők is fel legyenek sorolva, tehát kiegészíteni kívánom ezt a paragrafust a szakszervezetek megjelölésével. A munkáltató, illetve a munkavállaló tevékenységére tartalmaz szabályozásokat a 3. § (3) bekezdése. Én pontatlannak ítélem az itteni megfogalmazásokat. Ugyanis a munkáltató jogos gazdasági érdekeit említi a szöveg, ez véleményem szerint nagyon szabadon értelmezhető, a munkavállaló viszonylatában a törvény ezt kifejezetten előírja. A jogszabályi feljogosítás - úgy érzem - szükséges a munkáltatóval szemben is. Ilyen formában azt javaslom, hogy a munkáltató jogszabállyal nem ellenkező érdekeiről beszéljünk a jogos gazdasági érdekek helyett. Amennyiben itt nem változtatunk, akkor itt is tetszés szerint, igény szerint adott esetben egészen tágan értelmezhető ez a dolog, és a munkavállaló igen hátrányos helyzetbe kerülhet a gyakorlatban. A 17. § (1) bekezdése az érdekvédelmi szervezetek tájékoztatási jogáról szól. Itt sem tartom megfelelőnek a megfogalmazást, hiszen az érdekvédelmi szervezeteknek igen tág területen van a gyakorlatban és az elméletben is jogosultsága a tájékoztatással kapcsolatban. Nemcsak a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozik a tájékoztatás joga, nemcsak a munkaviszonyt érintő kapcsolatokról van joguk tájékoztatni a munkavállalót, hanem akár az életszínvonalukra vonatkozó, akár az állampolgári jogukra vonatkozó esetekben is, tehát itt is ilyen formában kívánom megváltoztatni a szövegezést, hogy ez világosan és számonkérhetően derüljön ki. A 17. § az Országos Érdekegyeztetési Tanács jogosultságaival foglalkozik, véleményezési jogot ad neki általam igen szűknek ítélt területen. Én azt javaslom, hogy a munka világának dolgain túl a társadalom életviszonyait illetően is, a gazdaság működését illetően is, minden olyan kormányzati, törvényhozási döntést illetően is, ami ezeket a viszonyokat meghatározza, legyen véleményezési joga az Érdekegyeztetési Tanácsnak. Ezenkívül együtt döntési jogot is javaslok számukra a kifejezetten munkaügyi kapcsolatokat, a munkaviszonyt érintő kérdésekben, az érdekképviseletek helyzetét érintő országos jelentőségű kérdésekben. Nem tartom megfelelőnek a 18. § megfogalmazásait sem, amelyekben a szakszervezetek mibenlétét próbálják a törvényszövegezők meghatározni. A törvény alkalmazásában a szöveg szerint szakszervezeteken munkavállalóknak minden olyan szervezetét kell érteni, amelyek elsődleges célja a munkavállalók élet- és munkakörülményeivel, munkavállalói jogaival kapcsolatos érdekek képviselete. Véleményem szerint a szakszervezeteknek e területen ilyen vonatkozásban sokkal szélesebb jogosítványaik vannak, egészen a kiterjedt állampolgári jogokra vonatkoztatva is. Ez a szöveg nem teszi lehetővé - egyébként az eddigi törvény is lehetővé teszi azt -, hogy a szakszervezetek a munkaadón túl az állami szerveknél, az igazságszolgáltatás szerveinél is képviselhessék tagjaikat, érdekeik védelmében eljárjanak, nemcsak a munkaviszonnyal kapcsolatban, hanem egyéb elsődlegesnek tekintendő kérdésekben is, amelyek a munkavállalók élet- és munkakörülményeire, munkavállalói és állampolgári jogaira vonatkoznak. Ezért javaslatomban pontosabban kívánom rögzíteni azt, hogy a törvény értelmében mit is kell szakszervezeteken érteni, hiszen képviseleti jogosultságuk eddig is, ezeken a területeken is realitás volt. Az 50. § az üzemi tanácsi választásokkal foglalkozik. Én nehezményezem azt, hogy a szavazólapon csak a jelölt kérésére kell feltüntetni azt, hogy melyik szakszervezet támogatja őt. Teljesen természetesnek veszem, hogy ha a jelölt valamelyik szakszervezet támogatásával indul, akkor ez jelenjen meg a jelölőlapon is, hiszen ez egyúttal a szakszervezetek közti választást is jelenti. Módosító javaslataim lényegében arra vonatkoznak, hogy a törvény szövegezése olyan pontos legyen, hogy azt mindenki egyértelműen értelmezhesse, ne forduljon elő a gyakorlatban az, ami eddig létezett, hogy deklaratív szinten próbálunk meghatározni jogokat, kötelességeket, ugyanakkor azt a gyakorlatban nagyon nehezen lehet számonkérni, nagyon nehezen lehet érvényesíteni, nincs hozzá megfelelő szankcionálás. Addig, amíg az állam volt a munkáltató, az eddig hatályos Munka Törvénykönyv szinte alávetett helyzetet realizált a munkavállalók számára. Most, a piacgazdaság viszonyai között, amikor az állam szerepének egyre jobban csökkenie kell, és a magántulajdonra épülő gazdasági működés a munkáltatók és a munkavállalók viszonyait új alapokra helyezi, akkor feltétlenül tiszta, világos viszonyokat, jogokat, kötelezettségeket kell meghatároznunk, úgy, hogy a munkakapcsolatokban résztvevő felek, amelyeknek egyenlőségét az új törvény elismeri, ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is egyenlők lehessenek, hiszen ez a munkavállalók alapjában véve kiszolgáltatott helyzetéből adódóan nehezen megvalósítható, hogyha a törvény szövegezése nem egyértelmű és nem határozott. Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a módosító javaslataimat belátásuk szerint támogassák. Köszönöm. (Taps.)