Szalay Gábor (SZDSZ)

1992. február 2.

SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Siklós Miniszter Úr! Elnézést, hogy visszaélek türelmükkel és az idővel, nem szándékoztam a viszonválasz lehetőségével élni. Azonban a miniszter úr utolsó mondata meggyőzött arról, hogy nagy hiba lenne, ha nem ezt tenném, mert úgy látom, az egyik általam alkalmazott kifejezést totálisan félreértette. Lehet, hogy félreérthető volt. A nemes bosszút természetesen én - és a szövegkörnyezetből ez, azt hiszem, egyértelműen kitetszik - ironikus felhanggal kívántam említeni. Ha ennek az értelme nem jött ki, akkor elnézést kérek. És megerősíteném, hogy természetesen szó sincs arról, mint hogyha én egyetértenék és csodálnám a görögöknek ezt a nagyszerű tettét. Nem. Pont az ellenkezője igaz. Mármost ami a környezetvédelmi bizottság általam igen tisztelt elnökének a hozzászólását illeti; én nem kívánom egy pillanatig se hibáztatni a környezetvédelmi bizottságot. Magam is a hozzászólásomban - ha jól emlékszem - elég alaposan, hosszan kiemeltem azt, hogy mennyire érthető a környezetvédőknek azon meggondolása, hogy a nemzetközi tranzitforgalom túlterheli a magyar környezetet, és hogy ez ellen valami módon védekeznünk kell. Kiemeltem azt is, hogy egy teljesen jószándékú indítványról van szó. Minthogy arról van szó, én nem kívánok hibáztatni senkit, se a Kormányt, se a Parlamentet. Arra azonban fel szertném hívni a figyelmet, hogy az olyanféle beállítások, mint hogyha szegény Kormánynak most vért-verejtéket izzadva kellene kimosnia a Parlament szennyesét, ez egyszerűen nem igaz, nem felel meg a tényeknek, és ezt én visszautasítom. (Taps a bal oldalon.)