Füzessy Tibor (KDNP)
DR. FÜZESSY TIBOR, a KDNP képviselőcsoportjának vezetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A rendelkezésemre álló két perc túlságosan rövid ahhoz, hogy mélyebb vitába bonyolódjak a vallásszabadság fogalmának az értelmezéséről és a vallásszabadság gyakorlati megvalósulásának és megvalósíthatóságának a követelményeiről. Még arra is kevés ez az idő, hogy a sok és a kevés fogalmáról vitába bonyolódjak, így készségesen elismerem, hogy igaza van Horn elnök úrnak akkor, amikor ugyanazt a műsormennyiséget, amelyik egyik szempontból kevésnek tűnik, a másik szempontból soknak minősítse. Ami az egyházak részére és az egyházak mögött álló vallásos tömegek részére kevésnek bizonyul és kevésnek minősíthető, az - készségesen elhiszem - az MSZP és az MSZP vezetősége részéről talán valóban túlságosan sok. (Taps a kormánypártok soraiban.) A sok és kevés fogalmát a modern médiatörvények és az államok és egyházak közötti megállapodások egyáltalában nem is használják. Általában a megfelelő, az elegendő fogalmakat használják, amely megfelelő fogalom azt jelenti, hogy az igények és a követelmények a hallgatók és a nézők igényei szempontjából megfelelők. A kérdésben tehát az a döntő, hogy az egyházak és az egyházak mögött álló vallásos tömegek igényei szempontjából mi a megfelelő mennyiségű és mi a megfelelő minőségű műsor. Valóban, ezt a kérdést a Parlamentben eldönteni nem lehet. Egyetértek azzal is, hogy ebben a kérdésben az egyházaknak és a médiáknak kell tanácskozniuk, ez a tanácskozás most létrejött, de hogy a beleszólásunk nem volt hiábavaló, azt mutatja az, hogy anélkül ez a tanácskozás és megbeszélés és konszenzusra való törekvés talán soha nem jött volna létre, mivel mindaddig, ameddig a politika ezen a területen meg nem jelent, addig az egyházaknak a kérése és az egyházaknak az igénye a tömegtájékoztatási eszközök felé teljesen hiábavaló és pusztába kiáltott szónak bizonyult. Én, amikor a politikát tanultam, még valóban csak három hatalmi ágazatról emlékezett meg a politikatudomány, de a modern politológiai tankönyvek a pluralista állam hatalmi tényezőiként ismerik el a tömegtájékoztatási eszközöket is és a társadalmi szervezeteket is, közöttük az egyházakat. Sem a médiákat, sem a társadalmi szervezeteket a politikai hatalmi tényezők közül kizárni nem lehet. Az ezek közötti érintkezések és az ezek közötti véleménycserék is igenis a politikai élet területére, a politikai élet szférájába tartoznak. Változatlanul helyesnek tartom, és fenntartom a jogot - nemcsak a Kereszténydemokrata Néppárt számára, hanem - valamennyi párt és valamennyi politikai tényező számára, hogy ezekben az igenis politikai területre tartozó tényekbe, eseményekbe és folyamatokba beleszóljon. Ami a Kereszténydemokrata Néppárt konkrét beleszólását illeti a Televízió és Rádió vezetőségébe, a dolog elintézése egyszerűbb lenne, ha valóban az lenne a helyzet, amit Horn Gyula elnök úr említett, vagyis hogy ezeknek a szerveknek a vezetőit a miniszterelnök nevezné ki. Sajnos, nem így van. (Közbeszólások balról: Sajnos? - Dr. Orbán Viktor: Hála Istennek!) A miniszterelnök úrnak tehát nincs joga visszahívni, és a kormánykoalíciónak nincs lehetősége arra, hogy saját kebelében intézze el ezt a problémát. (Zaj az ellenzék padsoraiból. - Dr. Orbán Viktor: A mi szívünk is ezért vérzik.) Ezért a pártunknak nincs más lehetősége, mint azt követelni, hogy ezek a vezetők saját maguk vonják le a tévedéseik és a megkérdőjelezhető, legalábbis helyenként hiányos munkájuknak a következményét, vagy pedig a kérésünk a köztársasági elnök úrhoz irányul, akinek valóban joga van arra, hogy ezeknek a szerveknek a vezetőit visszahívja. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)