Kiss Gyula
DR. KISS GYULA munkaügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden, a teljesség igénye nélkül szeretném írásbeli válaszomat szóban kiegészíteni. Minthogy a képviselő úr által benyújtott interpelláció szám szerint pontosan hat kérdést fogalmaz meg, és a hat kérdés több tárcát is érint, én elsősorban az írásban adott - hitem szerint érdemi és részletező - válaszra hagyatkoznék. Egy-két általam fontosabbnak ítélt kérdés az, amelyet most itt, szóban kiegészítenék. Mindenekelőtt többször visszaköszönő és a Munkaügyi Minisztérium munkájával kapcsolatban egyre gyakrabban megfogalmazódó kérdés, hogy milyen bizonyossággal és milyen hitbéli reménnyel lehet nézni a minisztérium munkanélküliségi prognózisára - mármint éves szintű prognózisára. Ezzel kapcsolatban szabadjon elmondanom, hogy egyéves szintű prognózis ma Magyarországon - különös tekintettel arra, ha figyelembe vesszük a munkanélküliséget előidéző és kiváltó okokat - nem lehet teljes és nem lehet pontos. Egész egyszerűen azért nem, mert a foglalkoztatáspolitikát és a munkaügyi tárca hatáskörét messze meghaladó gazdasági folyamatokra és okokra vezethetők vissza a munkanélküliségi okok. Csak példaképpen említek ezek közül egyet: külgazdasági kapcsolataink, a külső piac beszűkülésének folyamata, illetve ennek üteme is egyik legnagyobb veszélyforrásként hat és jelentkezik a munkanélküliség alakulásában. Én azt hiszem, ilyen folyamatok, ilyen okok mellett csak és kizárólag becslés jellegű és értékű lehet az, amit prognózisként éves szintre meg tudunk állapítani. Ahogy eddig is, ezt követően is a Munkaügyi Minisztérium kötelességének és kötelezettségének tartja ilyen prognózisok készítését, annak fenntartása mellett, hogy az előbb említett okok miatt ez becslés értékű - azonban reményeink és munkánk szerint 1992-re a prognózisok időtartamát lerövidítve, évközi prognózisokat kívánunk elkészíteni az addigi, évközi folyamatokra alapozottan, két-három hónapos időtávra, sokkal jobban bemérhetően és garantáltan. Ez persze nem jelenti azt, hogy az éves prognózist ne készítenénk el, hiszen végül is ennek nagy jelentősége van, hiszen a költségvetés is ehhez igazodott. Természetszerűleg ezt is készítjük a továbbiakban is. Az ez évi költségvetés mikénti megállapításánál az 1992-es munkanélküliséget illetően körülbelül 12%-os munkanélküliségi rátával számoltunk, ami konkrét számokra átfordítva körülbelül 600 ezer munkanélkülit feltételez és jelenthet. Természetesen visszautalnék arra, hogy ez a szám - éppen a munkanélküliséget nagymértékben befolyásoló okok miatt - változhat, és természetesen év közben ennek megfelelően a részprognózisban ezeket a folyamatokat követni kívánjuk. Ugyancsak kérdésként fogalmazódik meg az interpellációban, hogyan és milyen mértékben befolyásolja a vártnál+ Bocsánat! A kettes kérdésre gondolok: mennyi költségvetési pluszkiadásra számíthatunk az idei év szolidaritási alapjának hiánypótlására, illetve akarják-e emelni év közben a most megemelt szolidaritási járulékokat vagy szigorítani az ellátásokat? Amint a fentiekben utaltam rá, a szolidaritási alap finanszírozhatóságának kiszámításánál 12%-os munkanélküliségi rátából indultunk ki, ami azt jelenti - mint ugyancsak utaltam rá -, hogy körülbelül 600 ezer munkanélkülit feltételez. A járulékbevételekből jelenlegi adataink szerint mintegy 42 milliárd forint befolyására, beérkezésére számíthatunk a szolidaritási alapba, feltételezve azt, hogy a pénzügyi befizetési fegyelem, továbbá a gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzetében a vártnál jelentékenyebb mértékű romlás nem következik be.