Mádi László (Fidesz)
MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ): Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Urak! Megkaptam a minisztériumok válaszát, s bizony, le kell szögeznem, hogy messze nem elégített ki. A Kormány sodródik az árral, és láthatólag nincs felkészülve egy, a kormányzati várakozásnál lényegesen magasabb munkanélküliségi helyzet kezelését illetően. A kormányzat a költségvetési vitában flegmán szó nélkül hagyta az elhangzott kritikákat, cinikusan kivonult a passzív ellátások finanszírozásából. A Kupa úr által vezényelt költségvetési szavazásnál még olyan minimális rugalmasságra sem volt hajlandó, hogy az év végi 585 ezer főnek megfelelő 12%-os munkanélküliség esetén a költségvetési intézmények járulékainak fedezetét beállítsa a költségvetésbe. Így nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az év első felében jelentkező csődhullám, a szövetkezeti törvény hatása - itt jegyzem meg, hogy a Földművelésügyi Minisztérium illetékese csak az agrárágazatban 100-150 ezer munkanélkülivel számol -, és a szeptembertől újra tömegesen munkanélkülivé váló pályakezdők akár 700 ezerre is duzzaszthatják a regisztrált munkanélküliek év végi számát. Ez finanszírozási oldalról tízmiliárdokat, pontosabban legalább 15-20 milliárdot jelent, ami nemcsak felborítja a költségvetés tervezett hiányát, hanem meglódíthatja az inflációt, megemelheti a kamatlábat, ezzel is hűtve a beruházási kedvet, s fokozza ezáltal a gazdasági recessziót is. Az infláció pedig köztudomásúlag legdrasztikusabban a szegény embereket sújtja. A kormányzat bűnösen késlekedik az ellátásból kikerülők tízezreinek segélyezésével, a problémáik, a gondjaik enyhítésével. Nincs kormányzati program a munkanélküliség átfogó kezelésére, nem történik meg a gazdaságpolitikában, a privatizációnál, az agrárpolitikában és az infrastrukturális politikában a munkanélküliség szempontjainak megfelelő figyelembevétele, mint ahogy nem történt jelentős előrelépés az ifjúsági munkanélküliek helyzetét érdemlegesen javítani tudó oktatási rendszerben sem. Ezt mi tűrhetetlennek tartjuk. Elfogadhatatlannak tartjuk azt a gondolkodást, amely csakis a múltra koncentrál, miközben a fiatalok tízezrei képtelenek beilleszkedni a társadalomba, s a Kormány szinte kísérletet sem tesz problémáik érdemi orvoslására. Ma a szociális rendszer alapvetően ugyanaz, mint három-négy éve volt, miközben félmillió munkanélküli jelent meg a magyar társadalomban. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy az Antall-kormány késlekedése már túl van a kritikus ponton, és a problémák eltussolása, elkendőzése olyan szintet ért el, ami az anyagi forrás hiányában és elfogadható koncepció nélkül reménytelen helyzetet idéz elő. A Kormánynak nincs válságkezelési stratégiája, nem döntötte el, hogy járulékot kíván-e emelni, vagy más módon kívánja az adózó állampolgárokra áthárítani a bajt. Mi ehhez nem asszisztálhatunk, s kérem képviselőtársaimat, hogy önök se asszisztáljanak. Tiszta lelkiismerettel nem fogadhatom el a választ. Köszönöm a figyelmet. (Taps a FIDESZ padsoraiban.)