Szigethy István (SZDSZ)
DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Háromirányú módosítási javaslatot terjesztettem elő a törvény kapcsán. Ezek különböző eredményességgel mentek keresztül a bizottsági vitákon. Az egyik módosítási csomagom újabb tényállásokkal kívánta kiegészíteni a törvényben felsorolt és semmissé nyilvánítható ítéletek körét. Ebben jelezni szeretném, hogy nagy örömömre a 8. és a 9. számú javaslatomat azért vonom vissza, mert általánosabb szinten kerül be a törvénybe mind a feljelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos eljárásoknak a semmissé nyilvánítása, mind pedig az ezekhez az ügyekhez kapcsolódó bűnpártolási eljárásoknak a felülvizsgálata. Tehát ebben a körben feleslegessé vált a két módosítási indítványom. A tényállások körében egy olyan módosítási indítványom van, amely nem kapta meg a támogatottságot, az alkotmányügyi bizottságban egyharmadot sem, az emberi jogi bizottságban ezt megkapta, de a többséget nem. Ez az embercsempészés tényállása. Ezzel kapcsolatban egészen röviden azt szeretném jelezni, hogy az embercsempészés tipikusan a tiltott határátlépéshez kapcsolódó bűncselekmény volt, annak egy külön nevesített bűnsegédi alakzata, amikor valaki ellenszolgáltatás fejében másokat átjuttatott a határon. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a törvénnyel biztosított garanciális szabályok biztosíthatnák, hogy kimondottan elítélendő magatartások miatt a semmissé nyilvánítást meg lehetne akadályozni, ugyanakkor azonban a javaslatom lehetővé tenné, hogy másokkal szemben ezt az eljárást le lehessen folytatni, és ha esetleg valójában csak a nyomozó hatóság vagy a bíróság tekintette a valójában nem ellenértéknek minősülő szolgáltatást az embercsempészés tényállási elemévé, akkor le lehet velük szemben folytatni ezt a semmisségi eljárást. A másik csoportja a módosítási indítványaimnak a bíróságoknak a tevékenységét kívánja könnyíteni. A bíróságok amúgy is eléggé nagy munkája mellett ez többletterhet jelent, hogy ezeket a semmisségi eljárásokat le kell folytatni. A 16. pontban ezért egy olyan módosító indítványt terjesztettem elő, amelynek az a lényege, hogy csak abban az esetben kelljen a bíróságoknak vizsgálni azt, hogy a bűncselekmény elkövetése az egyezségokmányban rögzített alapjogok gyakorlását jelentette, ha önmagában a törvényi tényállás nem olyan volt, amelyik ellenkezett magával az egyezségokmánnyal. Ez a javaslatom technikai jellegű, az eljárások egyszerűsítését szolgálja, és úgy gondolom, hogy ennek a teljesítése esetén a bíróságok könnyebben és gyorsabban el tudnák végezni ezt a tevékenységet az egyéb, amúgy is bokros teendőik mellett. Végül a harmadik, ettől eltérő jellegű módosítási indítványomat mind az alkotmányügyi bizottság, mind pedig a második változatban az emberi jogi bizottság támogatta. Ez a 23. sorszám alatt található, amelyik azt jelenti, hogy ezen törvény alapján előálló kárpótlási igényt elő lehessen terjeszteni később is, mint a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos jogvesztő határidő. Ez a két törvény egyszerre van a Parlament előtt. Valószínű, rövid időn belül, rövid időközzel fogja a Parlament elfogadni az életüktől, szabadságuktól megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényt és ezt a most tárgyalt törvényt, ezért elképzelhető, hogy azok a személyek, akik ezen mostani törvény alapján lesznek jogosultak a kárpótlásra, a semmissé nyilvánítási eljárás elhúzódása miatt nehéz helyzetbe kerülnek, és a másik törvényben biztosított jogvesztő határidőt esetleg ki is késik, vagy pedig nagyon kevés idő marad az igényük előterjesztésére. Ezt a két törvény közötti ütközést próbáltam feloldani azzal, hogy módosítási indítványom szerint a kárpótlási igény előterjesztésének a határideje a semmissé nyilvánítási eljárásban hozott jogerős határozat kézbesítésének a napján kezdődjön meg. Tehát nem a másik törvény hatályba lépésének napján, ahogy az a törvény tartalmazza. Elvben a minisztérium képviselője egyetértett a javaslatommal. Szerkezetileg az volt a véleménye, hogy ennek inkább a másik törvényben lenne helye. Egyetértek, hogy ott is helye van. Ez azonban véleményem szerint nem zárja ki, hogy ehhez a törvényhez is logikailag kapcsolódjék ez a rendelkezés, és célszerű, hogyha ez a törvény is felhívja a figyelmet, hogy az ebben az eljárásban semmissé nyilvánítandó ítéletek érintettjei ilyen körülmények mellett terjeszthetik elő a kárpótlási igényüket. Köszönöm szépen. (Taps.)