Györgyi Kálmán
DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Katona képviselő úr interpellációja Mile Lajos képviselő úr tavaly szeptember 17-én föltett kérdéséhez kapcsolódik. Én a válaszomban ugyancsak az akkor elmondottakat folytatnám. A képviselő úr kérdéseinek a sorrendjében haladok. Az első kérdés: A Fővárosi Ügyészség tavaly három szakszervezeti székház eladási ügyében a Fővárosi Bíróságnál keresetet nyújtott be az adásvételi szerződések semmisségének megállapítása iránt. A január 27-i tárgyalást a bíróság megtartotta, és ezen a tárgyaláson a következők történtek. Meghallgatták a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének és a Froburg Union pénzügyi részvénytársaság képviselőit. Azért hallgatták meg, mert a védekezésüket előzetesen írásban nem terjesztették elő. A bíróság ezen kívül az alpereseket felhívta, hogy csatoljanak be még hiányzó iratokat, így a SZOT utolsó kongresszusának és az MSZOSZ alakuló kongresszusának a jogutódlással, valamint a vagyon kezelésével kapcsolatos határozatait. Felhívta továbbá a bíróság a Froburg Union meghatalmazás nélkül eljáró képviselőjét, hogy pótlólag csatolja a meghatalmazását. Ezt követően történt meg az, hogy a tárgyalást a bíróság március 2. napjára elhalasztotta. A tárgyalást tehát megtartották. Ennek ellenére a képviselő úr jól értesült, mert igaz az, hogy az ügyészség képviselője nem jelent meg. Itt én ténybeli beismerésben vagyok. A képviselő meg nem jelenésének az oka - ezt hadd részletezzem. A tárgyaló ügyésznő - kisgyermeke betegsége miatt - aznap otthon maradni kényszerült. Lakásán telefon nem lévén, egy utcai állomáshoz leszaladva jelentette, hogy nem tud bemenni. Az üzenetet vették, de az intézkedni hivatott vezető a kommunikációs láncolat hibája miatt a helyettesítésről nem intézkedett. Időközben a mulasztás miatti felelősséget a lefolytatott fegyelmi eljárás tisztázta. Azért, hogy az ügyésznőnek a lakásán nincs telefonja, szomorú vagyok, a mulasztásért pedig, ami nem őt terhelte, szégyenkezem, de ez az ügy érdemi elbírálását most nem hátráltatta. E témakörhöz kapcsolódik az, hogy a legfőbb ügyész helyettese még tavaly törvényességi óvást nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságnál, a Froburg Union pénzügyi részvénytársaság cégbírósági bejegyzését elrendelő végzés ellen. Tavaly október 14-én tárgyalta az óvást a Legfelsőbb Bíróság, és az óvásban felsorolt törvénysértések megállapítása mellett, a bejegyző végzést hatályában fenntartotta - ez a cég tehát van. A második kérdés lényegében az úgynevezett ellen-VIKSZ-re vonatkozik. Ezt a törvényes VIKSZ-ben részt nem vevő szakszervezetek kívánták létrehozni egy társadalmi szervezetként. A Fővárosi Bíróság a nyilvántartásba vételi eljárást az Alkotmánybíróság döntéséig felfüggesztette. A bíróság tehát a nyilvántartásba vétel kérdésében nem döntött, így egy olyan érdemi bírósági határozat nem született, amellyel szemben ügyészi intézkedésre sor kerülhetne. Erről a VIKSZ soros elnökét értesítettük. Az értesítés - némi postai körutazás után - végül küldönccel, azaz kézbesítővel jutott el a címzetthez. A harmadik: Népszava-ügy. A válaszom röviden az, hogy a Népszava című napilap alapítói jogának a tulajdonosa a Népszava Lapkiadó Vállalat. A lapalapítói jog a Népszava Lapkiadó Vállalaton keresztül az 1991. évi XXVIII. törvény - tehát a VIKSZ-törvény - értelmében a VIKSZ-nek a hatáskörébe tartozik. Az MSZOSZ módosított alapszabálya szerint a Szakszervezeti Szövetségi Tanács a Népszava napilappal kapcsolatban döntési jogokat kapott. Ez jogi képtelenség, jogi hatása nincs, az MSZOSZ ilyet nem rendelhet. Az alapítói jog tulajdonosa - akármit mond az alapszabály - nem az MSZOSZ, hanem az említett kiadó vállalat. Az alapszabály kifogásolt rendelkezéseivel kapcsolatban a szükséges ügyészi intézkedés megtörtént. A VIKSZ megkeresésére reagáltunk. A legújabb fejlemény pedig ennek a Trade Union Kft.-nek a belépése. Megjelenése a színen a tulajdoni helyzeten mit sem változtat. A lapalapítói jog tulajdonosának joga van arra, hogy maga adjon ki, vagy a kiadással más szervet bízzon meg; itt az utóbbi történt. A negyedik kérdést illetően, hadd mondjam illő tisztelettel, hogy a képviselő urat nem pontosan tájékoztatták, mert a Legfőbb Ügyészség a másik két szervezet tekintetében is tette, ami a törvény szerint a dolga - tehát intézkedett -, sőt további estekben így fölszólalást nyújtott be az MSZOSZ elnökéhez, a Fogyasztási Dolgozók Szakszervezete elnökéhez - ez az a kaposvári szervezet -, a Postai Dolgozók Szakszervezete elnökéhez, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnökéhez. A felszólalásokkal egyet nem értőkkel szemben az illetékes - tehát területileg illetékes - ügyészségek keresetet nyújtottak be a bírósághoz, és indítványozták a törvénysértő határozat megsemmisítését, és a törvényesség helyreállítása céljából a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének az összehívását. A bíróságok a beadott ügyészi keresetek közül eddig csak egyet bíráltak el - a kaposvárit -, erről a sajtó - országos és helyi sajtó is - hírt adott. Az MSZOSZ és a Fogyasztási Dolgozók Szakszervezete ellen indított perekben a Fővárosi Bíróság február 25-ére tűzte ki a tárgyalást. Tisztelt Országgyűlés! Eddig a válaszom; és mivel Katona képviselő úr az interpellációját már a két héttel ezelőtti ülésre nyújtotta be, az image-om javítása végett hadd mondjam, hogy közben időm volt arra, hogy mindezekről írásban részletesen tájékoztathassam, és ezt meg is tettem. Az ügyészség a szakszervezeti vagyonnal kapcsolatos törvény végrehajtása érdekében a szükséges ügyészi intézkedéseket eddig is megtette, a jövőben is megteszi. Sajnálatosnak tartom, hogy az Alkotmánybírósághoz benyújtott kérelem jogi hatását az érintett szakszervezetek tévesen értelmezik. Itt egy hatályos törvényről van szó, amelynek kötelező erejét a magyar jog szerint senki - sem egyén, sem szervezet - nem vonhatja kétségbe. De azt is el kell mondanom, hogy az 1991. évi XXVIII. törvénnyel kapcsolatos - és a törvénynek sem érvényét, sem hatályát nem érintő, de meglevő - alkotmányjogi vitát csak az Alkotmánybíróság határozata zárhatja le. Kérem tisztelettel a képviselő urat és az Országgyűlést, hogy válaszomat fogjadja el. (Taps.)