Vass István (SZDSZ)
VASS ISTVÁN (SZDSZ): Köszönöm, Elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A miniszterelnök úrhoz címeztem az interpellációt, hiszen azok a kisemberek, munkavállalók, akik bizalmukat, munkájukat adták és adják, joggal érezhetik úgy, hogy azok, akik általuk hatalomra jutottak, döntési helyzetbe jutottak, így a Parlament is az erőviszonyoknak megfelelően, de különösen a Kormány, és véleményük szerint személyesen a miniszterelnök úr is felelősséggel tartozik a sorsukért, felelősséggel tartozik nehéz helyzetük mielőbbi jobbrafordulásáért. A debreceni Hajdúsági Építőipari Vállalat dolgozói kerestek meg engem, mint egy közülük való országgyűlési képviselőt, hogy a tárgyban önhöz interpelláljak, miniszterelnök úr. A velük megtörtént eset jól mutatja, hogy azok a munkahelyi vezetők, akik a vállalati tanácsok újraválasztásának nem megfelelő módja miatt, sok esetben a dolgozók akarata ellenére is a helyükön maradhattak, most is semmibe veszik a munkások véleményét, semmibe veszik a törvények által is deklarált jogaikat csakúgy, mint ahogy ez előbb elhangzott, megteszik ezt a múltból ittmaradt, megkövült szakszervezeti apparátusok is. Minden következmény nélkül, akár törvénysértő módon is eljárhatnak a kiszolgáltatott helyzetben levő dolgozókkal szemben, és ezt számos esetben büntetlenül meg is teszik. Jó példa erre a Hajdúsági Építőipari Vállalat átalakulásának az esete. Az állami vállalat 1991. október 1-jei dátummal részvénytársasággá alakult az Állami Vagyonügynökség 1 milliárd 195 millió forintos és a hajdúszoboszlói önkormányzat mindössze ötmillió forintos mértékben megosztott alaptőkéjével. A dolgozók és a többségüket képviselő vállalati Szolidaritás Szakszervezet az átalakulást nem ellenezték, de azt több fórumon is, ám minden eredmény nélkül kifogásolták, hogy a vállalati tanács és a vezérigazgató nem tájékoztatta őket, elvárható, az általuk kért módon nem kapták meg tanulmányozásra, véleményezésre az átalakulási tervet sem, nem ismerhették azt meg. A dolgozók kérték, hogy a vállalat vezetése hívjon össze munkásgyűlést és ott számoljon be az átalakulással kapcsolatos elképzelésekről, a további privatizációs tervekről, különös tekintettel arra, hogy az milyen formában érinti a dolgozó embereket, a dolgozó kollektívát. A vállalat vezérigazgatója megtagadta az egyes telepeken tartandó munkásgyűlések összehívását. Ezzel a vállalat vezetése semmibe vette a Munka Törvénykönyv 11. §-ának (2) bekezdésében előírt munkáltatói együttműködési és a szakszervezetek tevékenységének elősegítésére irányuló kötelezettségét. Ugyancsak figyelmen kívül hagyták a 119/1991. IX. hó 12-es számú kormányrendeletet, amely tájékoztatást ír elő a vállalatok átalakítására és privatizációjára vonatkozólag. A helyi Szolidaritás Szakszervezet élt a törvényben biztosított jogorvoslati lehetőségével és a Hajdú megyei Bírósághoz fordult, azért is, mert a megválasztott felügyelő bizottság választásának során különböző visszaélések folytak, valamint a tájékoztatás elmaradása miatt. A bíróság, mint cégbíróság az Állami Vagyonügynökséghez továbbította a szakszervezet kifogását és az Állami Vagyonügynökség felszólította a vállalat vezérigazgatóját az igényelt tájékoztatás megfelelő megadására. A vezérigazgató az Állami Vagyonügynökség felszólítása ellenére továbbra sem volt hajlandó a kért tájékozatásra. Természetesen a vállalat ennek ellenére átalakult, hiszen a Kormány által hozott jogszabály a megfelelő tájékoztatás elmulasztása esetén is lehetővé teszi ezt az Állami Vagyonügynökség részére. Nyugodtan kijelenthetjük tehát, hogy a jelenlegi jogi szabályozás teljesen formális, nem védi a dolgozókat, nem garantálja a szakszervezeti jogosítványokat, a munkahelyi vezetők minden következmény nélkül, törvényt is megsértve, kényükre-kedvükre dönthetnek a munkások feje felett vagyonról, emberről egyaránt. Arra kérem mindenekelőtt a miniszterelnök urat, s képviseletében a kijelölt miniszter urat, hogy a Kormány módosítsa a 119/1991. IX. hó 12. számú kormányrendeletét, amelyben előírja ugyan a tájékoztatást, de mindjárt benne is foglaltatik, hogy ennek elmaradása esetén is végrehajtható az átalakulás, a privatizáció. Kérdezem továbbá az illetékes válaszadó miniszter urat: mikor lesznek végre személyre kiszabható, jelentős visszatartó erejű szankciók, büntetések a szabálysértéseket elkövető, törvénysértő, önkényeskedő munkahelyi vezetőkkel szemben? Kérdezem továbbá, mennyiben kíván a Kormány együttműködni a szakszervezettel a munkahelyi rendszerváltás érdekében, hiszen a választások után immár lassan két év elteltével ez még nem következett be. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)