Vass István (SZDSZ)
VASS ISTVÁN (SZDSZ): Köszönöm a szót. Elöljáróban annyit mondanék, hogy annak van a kisebb jelentősége, hogy én vagy itt önök, a tisztelt Ház elfogadjuk-e ezt a választ. Sokkal-sokkal nagyobb a jelentősége annak, hogy azok, akik engem megbíztak és mindazok, akik a kisemberek közé tartoznak, vajon elfogadják-e ezt. Meg kívánom még jegyezni, hogy mindaz, amit a tisztelt miniszter úr a jogi szabályozás elégségességéről és további fejlesztéséről mondott, a gyakorlatban egyáltalán nem érvényesül. A gyakorlatban, amiért ez az ügy is idekerül, a munkavállalók nem tudják a törvényben biztosított jogaikat érvényesíteni. Én magam is olvastam a Kormánynak az említett kormányrendeletét és abban szó szerint benne van, hogy a tájékoztatás elmaradása esetén sincs akadálya a vállalat átalakításának. Ilyen módon nem igaz az, hogy ez garanciát jelent a munkavállalók tájékoztatási jogára, mert amennyiben ezt semmibe veszik, mint ahogy a példa is azt mutatja, a vállalat átalakult, a Vagyonügynökség így is véghezvitte az aktust, a dolgozók pedig ott maradtak mindenféle tájékoztatás nélkül. Tehát olyan kormányrendelet is van, ami ellentmond ennek, ami itt most szóban forgott. A bírói út, amit miniszter úr szintén megemlített, a gyakorlatban szintén járhatatlan, hiszen ők is az illetékes bírósághoz fordultak, ügyvédet kértek fel képviseletükre és a bíróság minden köntörfalazás, minden kendőzés nélkül azt a választ adta, hogy annyira le vannak terhelve, hogy ez az ügy lesz az utolsó, amivel foglalkozni kívánnak. Azóta sem került a bíróság elé gyakorlatban ez az ügy, még mindig függőben van tavaly szeptember óta. Különösen akkor, ha megszűnnek a vállalati döntőbizottságok, és a bíróságok leterhelése tovább fokozódik, akkor belátható, hogy ez a helyzet még kilátástalanabbá válik. Az új munka törvénykönyv a tisztelt Ház előtt van, ehhez a nagy számú beérkezett módosító indítványok is azt igazolják, hogy bizony ez sem elfogadható minden tekintetben. Nem tudni, mi lesz belőle, ezek a módosító indítványok hogy fognak beépülni, én remélem, hogy végül is határozottabb garanciát fog jelenteni ezeknek a jogoknak az érvényesítésére. Egyetlen példát hoztam ugyan fel, de ugyanígy lehetne sorolni akár a Budapesti Autóvillamossági Vállalat privatizációját, amikor szintén úgy történnek a dolgok, hogy a dolgozók véleményét nem veszik figyelembe, a vállalatot egyszerűen meg akarják szüntetni, vidékre akarják költöztetni, 250-300 ember kerülne a munkanélküliség sorsára csak azért, hogy az ingatlan, az épület eladható legyen, amiből az adósságokat fizetni lehessen. Maguk a dolgozók konstruktív javaslatokkal éltek, munkát képesek szerezni a cég számára. Minden javaslatukat figyelmen kívül hagyják, tehát nem ez az egyetlen példa, de hát az idő hiányában nem lehet ezeket itt a végtelenségig sorolni. Én a magam részéről a választ nem tudom elfogadni. Akik pedig ezt most figyelemmel kísérték, azokra rábízom, hogy elfogadják-e. A tisztelt Házat is arra kérem, hogy ezt a választ itt most ne fogadja el. Köszönöm. (Taps.)