Grezsa Ferenc (MDF)
DR. GREZSA FERENC (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ígérem, hogy - a mai napon immár másodszor - röviden szólok néhány szót a lelki egészségvédelmet illető módosítási javaslatunkról. Azért szólok hozzá, mert számomra elfogadhatatlan a pénzügyi bizottság elutasító véleménye, és az az indoklás, amely elhangzott ezzel kapcsolatban, hogy az Arató doktorral közösen benyújtott módosító indítványunk elfogadása - amely mentálhigiénés célokra 200 millió forintot különítene el a társadalombiztosítás költségvetéséből - az egészségalap, a társadalombiztosítási alap biztonsági tartalékát kritikus szint alá csökkentené. Mindenekelőtt tájékoztatnám a tisztelt Parlamentet, illetve emlékeztetném arra, hogy 1991-ben működött ez az alap a társadalombiztosítás költségvetésén belül 150 millió forinttal, amelyből a kuratórium nem a pénzköltés, hanem a szakmai szempontok érvényesítése mellett 100 millió forintot utalt ki, amelyből tucatnyi lelkisegély-telefonszolgálat kezdheti meg működését ma Magyarországon; többek között körzeti orvosok kapnak alapvető pszichoterápiás képzést, felkészülve a családorvosi feladatok ellátására, különböző iskolai megelőző programok, tanácsadó szolgáltatások indulnak el, krízisintervenció, de még bizonyos térségek, válságos térségek problémáinak a kezelésére is nyílik mód - például Ózdon több ilyen jellegű szolgáltatás fog indulni az idén. Hangsúlyoznám még egyszer, hogy nem merítette ki a kuratórium a teljes összeget, mert nem az volt a szempont és a fő cél, hogy mindent elköltsön, hanem az, hogy valóban színvonalas szakmai programokat méltányoljon. Ami pedig az ilyen jellegű tevékenység gazdasági oldalát érinti - mert feltételezem, hogy nem kell különösebben indokolni ennek az egyéb szükségszerűségét -, ha csak egyetlenegy öngyilkossági kísérletet sikerül megelőzni, például egy telefonos szolgálat működése során, akkor emellett elkerülhető esetleg egy kómás beteg többnapos kezelése, gépi lélegeztetése, az ezzel járó rendkívül magas kiadások. És ha figyelembe vesszük azt, hogy ilyen esetekben nem kis számban a napokig, esetleg hetekig tartó kómás állapot nyomán lényegében rokkantosításra kerül az illető, és ennek az egész rehabilitációja és szociális problémája válik finanszírozandó problémává - azt hiszem, a gazdaságosság kérdése ebben a megvilágításban más, mint ahogy az a pénzügyi bizottság részéről elhangzott. Ha csak egyetlenegy családi krízishelyzet nem azzal ér véget egy ilyen szolgálat közreműködése nyomán, hogy ki kell hívni a rendőrt, és sebészeti osztályra kell vinni a fölszakadt arcú, megsebesült feleséget vagy gyereket - azt hiszem, akkor megint csak egy más megvilágításban beszélhetünk a gazdaságosságról. Ezek a példák és ez a fajta szemlélet azokban az országokban, amelyek mintájára próbáljuk alakítani társadalmi viszonyainkat, már teljesen elfogadott szemlélet: mindenütt a megelőzésre koncentrálják az anyagi forrásokat az egészségügy területén. Világszerte a prevención van a hangsúly. Ha én most utalok arra, hogy ebben az előttünk lévő költségvetésben a több mint 110 milliárd forintos társadalombiztosítási, egészségügyi költségvetésben az általunk e célra elkülöníteni javasolt összeg a teljes büdzsé körülbelül másfél ezrelék, és ebben jelenne meg ennek a büdzsének a preventív stratégiája, akkor azt hiszem, ez a javaslat indokolhatóvá és méltányolhatóvá válik. Elutasítása, meggyőződésem szerint, egy hagyományos, korszerűtlen egészségpolitikai szemlélet bizonyítéka volna. Kérem szíves támogatásukat. Köszönöm. (Taps.)