Fekete Gyula (MDF)
DR. FEKETE GYULA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk megtárgyalta a szóban forgó törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat. A viták középpontjában a társadalombiztosításban résztvevők kötelezettségeinek és jogosultságainak az egyensúlya, a szolidaritási és a biztosítási elvek szem előtt tartásának a kívánatos aránya, és általában a társadalombiztosítás teherbíró képessége állott. A törvényjavaslat alapvonásaiban a korábbi, állampolgári jogon járó ellátásokat biztosítotti jogon járó ellátásokká változtatta át. Bizottságunk elutasította azokat a javaslatokat, amelyek meghagyták volna a jelenlegi helyzetet. Így nem fogadtuk el Havas Gábor, dr. Freund Tamás és Solt Ottilia 4708-as sorszám alatt benyújtott módosító javaslatának 1. pontját, amelyik érdemét tekintve fönntartotta volna az állampolgári jogosultságot, mivel számos ellátási területen bevezette volna a költségvetés járulékfizetési kötelezettségét. Bizottságunk nem támogatta az ezzel ellentétes szellemű javaslatokat sem, azokat, amelyek a biztosítási elv hangsúlyozásával túlságosan háttérbe szorították volna a társadalombiztosítás szolidaritási elvét. Így nem támogattuk Bánffy György képviselőtársunk 4719-es sorszám alatt benyújtott módosító javaslatát, mely szerint a minimális bér ötszörösét meghaladó béreket ne terhelje társadalombiztosítási járulék. Nem támogattuk a Csépe Béla és dr. Remport Katalin által benyújtott 4732-es számú módosító javaslatot sem, amelyik minden kereső esetében 900 000 forintos évi jövedelemben szabta volna meg a járulékfizetési kötelezettség felső határát. Úgy ítéltük meg, hogyha nagyon alacsony, a minimálbér 60%-át elérő jövedelem utáni járulékfizetés teljes értékű biztosítotti jogviszonyt eredményezhet, akkor ennek a többletjogosultságnak a forrását is meg kell teremteni a társadalombiztosítás rendszerén belül. És ez nem lehet más, mint a magas jövedelmek utáni járulékokkal nem arányosan magasabb társadalombiztosítási jogosultság. Ezen a ponton nagyon éles bizottsági vita bontakozott ki. Többen vélelmezték, hogy az érzékelhető többletjogosultságok nélküli járulékfizetési kötelezettség alkotmányellenes. Bizottságunk többsége úgy vélekedett, hogyha az alacsony díj ellenében nyújtott teljes értékű ellátás alkotmányellenessége nem vetődhet föl, akkor ennek a fordítottja sem lehet alkotmányellenes, a magas járulék ellenében nyújtott átlagos minőségű társadalombiztosítási ellátás. Hasonló indokok miatt bizottságunk nem támogatta Tóth Sándor képviselőtársunk járulékfizetési plafonra vonatkozó, 4778-as sorszám alatt benyújtott módosító indítványát sem. Bizottságunk úgy ítélte meg, hogy a biztosítói elvet fokozatosan kell bevezetni, az amúgy is nagy terhet vállaló kisvállalkozói körben. A Kormány álláspontjával szemben támogattuk Csépe Béla és dr. Remport Katalin javaslatát, miszerint ebben a körben 1992-ben 500 000 forint, 1993-ban 700 000 forint és 1994-ben 900 000 forint legyen a járulékfizetési plafon. Ezzel a döntésünkkel összhangban nem támogattuk dr. Hack Péternek és dr. Eörsi Mátyásnak azt az indítványát, amelyik megszüntette volna az egyéni vállalkozók 900 000 forintban megszabott járulékfizetési plafonját. Az egyéni vállalkozók pozitív diszkriminálását nem pusztán vállalkozáspártiságunk miatt határoztuk el. Palotás János indítványa rávilágított arra, hogy míg a társasvállalkozók eredményük terhére tartalékolhatnak, beruházhatnak, addig az egyéni vállalkozók ezt csak társadalombiztosítási járulékkal, személyi jövedelemadóval terhelt jövedelmeikből finanszírozhatják. Komoly verseny- és esélyegyenlőtlenség alakult tehát ki az egyéni vállalkozók rovására nem piaci, hanem adminisztratív besorolási tényezők miatt. Messzire gyűrűző intézkedéssorozatok elkerülése és a törvényjavaslat mihamarábbi elfogadása érdekében elutasítottuk Palotás János indítványát, mely szerint osztalékot, eredményből fizetendő tiszteletdíjat ne terheljen társadalombiztosítási járulék. Emlékeztetőül megjegyzem, hogy a klasszikus számviteli értelemben az eredmény az árbevételek és a költségek, valamennyi költség - tehát a társadalombiztosítási kiadást is ide kell érteni - különbözete. Éreztük tehát, hogy a puszta elutasítás nem oldja meg az abból a különbségtételből eredő problémákat, mely szerint a jelenlegi törvényjavaslat a korlátolt felelősségű társaságok osztalékait preferálja a részvénytársaságok osztalékaiból fizetett tiszteletdíjakkal szemben, vagy amelyik az egyszemélyes kft-k eredményét preferálja az egyéni vállalkozókkal szemben. Hacsak nem akarjuk, hogy az egyéni vállalkozók mind átalakuljanak egyszemélyes kft-ké, átmeneti megoldásként az egyéni vállalkozók számára járulékfizetési plafont indokolt bevezetni. Elutasítottuk Palotás Jánosnak a 4566-os sorszám alatt benyújtott módosító javaslatának az 1. pontját is, amelyben a javaslattevő a megbízási díjak járulékmentességét javasolta. Itt is hangsúlyoznom kell, hogy a puszta elutasítás nem segíti elő azt a kibontakozást, ami megoldás lehetne. Ez a megoldás pedig annak az egyéni biztosítói kártyának a bevezetése lehetne, amit több koalíciós párt választási programja már elhatározott. Ma pusztán adminisztrációs kényelemből ennek bevezetésétől a Társadalombiztosítási Főigazgatóság elzárkózik. Így fordulhat elő, hogy hiába fizeti a kötelezett a járulékot megbízási díja után, elsikkad mind a biztosítói elv, mind a szolidaritási elv. Hiszen ha valaki kisjövedelmű, hiába egészíti ki több megbízási díjból a jövedelmét, annak járulékai nem növelik a nyugdíjalapját. Elutasításunk tehát nem elvi indokokon alapult, hanem a gyakorlati kivitelezhetőség mai korlátain. Bizottságunk egyetértett azokkal a változtatásokkal, amelyek szerint az évi két nyugdíjemelés egyike a fűtési szezon előtti időszakra essen. Így elutasította azokat a javaslatokat, amelyek a január-júliusi, a csak januári, vagy a csak februári emelést szorgalmazták. Az anyagi források elégtelensége miatt nem támogattuk Fodor András Attila javaslatát, miszerint a külföldön megbetegedettek költségeit viselje a társadalombiztosítás. Itt is hangsúlyoznom kell azonban, hogy az elutasítás nem elvi alapokon nyugszik és belátható időn belül a forint konvertibilitásának a megteremtése után ezt a döntésünket felül kell, hogy vizsgáljuk. Tisztelt Képviselőtársak! A mintegy 140 benyújtott módosító és csatlakozó módosító javaslat közül csak a legvitatottabb indítványok bizottsági vitájáról tudtam önöknek beszámolni az idő rövidsége miatt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)