Kulin Sándor (MDF)
DR. KULIN SÁNDOR (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kétperces időkeretben szeretnék reflektálni. Én jelentkeztem mindjárt a vita legelején Freund Tamás képviselőtársam és kollégám fölszólalása után. Az általa kifejtettekhez szerettem volna kapcsolódni, és ezt most teszem meg. Ő kifejtette azt, hogy megítélése szerint a társadalombiztosítási törvénytervezet-módosítás nem fedi le a társadalom valamennyi rétegét, és ebből kimaradnak egyesek. Tulajdonképpen érintette - akarva-akaratlanul is - az állampolgári jog, illetve a biztosítási jog kérdését. Az előbbi mellett fölhozta, hogy a nyugati országokban - például Angliában is - állami biztosítás van. Kétségtelen, mi nem ezt az utat követjük. Szólt amellett, hogy megítélése szerint kik azok, akik kimaradnak, és itt egy nagy csoportot említett, ami megragadta a figyelmemet, az árnyékgazdaságban lévőket, akiknek jelentős érdemeik vannak tulajdonképpen a nemzeti vagyon létrehozásában és valamennyien valami módon haszonélvezői is voltunk ennek, tehát most méltánytalan lenne őket kihagyni. Én úgy gondolom, hogy ezzel a logikával szembe kell szállni, ezt nem tudom támogatni. Ugyanis milyen alapon támogatnánk ennek a bizonyos árnyékgazdaságnak a továbbélését, és miért legalizálnánk, miért törvényesítenénk ezt, hiszen most a biztosítási elvben a felelősséget, az önmagunk iránt és az ellátottaink vagy a ránk bízottak iránti felelősséget hangsúlyozzuk és nem azt, hogy van egy árnyékgazdaság, tehát addig, amíg a társadalom egy jelentős része izzad és szárad a napon, addig vannak, akik az árnyékban meghúzódhatnak és élvezhetik annak az előnyeit anélkül, hogy a közös terhekben részt vennének, tehát anélkül, hogy akár adóznának, anélkül, hogy biztosítást fizetnének, tehát terheket nem vállalnak, de előnyöket más kárára pedig élvezni akarnak. Tehát ez egy felelőtlen magatartás, függetlenül attól, hogy törvénytelen is, és ezt semmiféle módon most pótlólag egy törvénykiterjesztéssel ne akarjuk legalizálni. Mindenesetre gondoltunk arra, és ha a törvény kifelejtett valami kategóriát, akkor azt még módosító indítványokkal igyekeztünk a bizottsági munka, illetve a módosítások során beemelni, hogy tényleg ne maradjon önhibáján kívül ellátatlanul senki, de az ilyen csalárd módon a biztosításból magukat kivonókra valóban nem kívánjuk, legalábbis én azt gondolom a mi filozófiánk szerint, morális értékítéletünk szerint senkire kiterjeszteni a biztosítást. Viszont itt kívánom megjegyezni, hogy még az ilyen felelőtlen elemeknek a gyermekeire is van garancia. Tehát ha valaki nem biztosította magát, azért a gyermeke ne szenvedhessen kárt, mert rájuk igenis vonatkozik a biztosítás, erre megfelelő garanciák vannak a törvényben. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)