Solt Ottilia (SZDSZ)
SOLT OTTILIA (SZDSZ): Ugyanabban a minőségemben szeretnék válaszolni Kulin képviselőtársamnak, mint az előbb, tehát mint kvázi szóvivője a képviselőcsoportnak ezekben a kérdésekben, és megint azt szeretném mondani, hogy itt az alapvető célokat és alapértékeket tekintve nincsen közöttünk vita. A Szabad Demokraták Szövetsége is olyan társadalmat szeretne építeni, amelyben minden egyén felelősséggel bír saját sorsa iránt és felméri hosszú távon, középtávon és rövid távon a lépéseinek a következményeit, kiszámíthatóak ezek a következmények, tehát bizonyos fokig tényleg a saját gazdája lesz, felelős polgár, nem valamilyen gyámkodás révén maradhat életben és lehet egészséges. Mondjuk ezt az egészségest tegyük idézőjelbe, mert tudjuk, hogy jelenleg mennyire egészséges ez a társadalom. Ámde másrészről szeretünk a valóságból kiindulni és nem célokból és értékekből, amelyeket egyszerűen lehozunk a Földre az ideák világából és kijelentjük, hogy mától kezdve pedig ilyen világ van, ugyanis ezek nem szoktak teljesülni, ezt megtanulhattuk az elmúlt 50 évben. Ezt a radikális lépést, amelyet ez a törvénymódosítás megtesz, részben persze nem eléggé radikális lépés, majd mindjárt erre rátérek, és amelyet most Kulin képviselőtársam megerősített, rendkívül veszélyesnek tartjuk, egyszerűen azért, mert a társadalom nincsen abban az állapotban, hogy ezt a felelősséget minden egyes egyénre viselni tudja. Azt gondoljuk, hogy a következménye ennek a lépésnek az lesz, hogy ismeretlen, egyelőre x-halmazú része ennek a társadalomnak, de borús perceimben azt gondolom, hogy bizony százezres nagyságrendű része ennek a társadalomnak, egy szép napon, amikor már bekövetkezett a baj, arra fog ébredni, hogy nincs egészségügyi ellátás. Na most ez borzasztó következményekkel jár, különös tekintettel arra, hogy milyen egészségi állapotban van amúgy is ez a társadalom, és tudjuk azt is, hogy minél iskolázatlanabb, minél kevésbé integrált elemei a társadalomnak a szóban forgók, annál inkább van rossz egészségi állapotban amúgy is, tehát nem az lesz a válasz, hogy siet konszolidálni magát, hanem az lesz a válasz, hogy nem fog orvoshoz menni. Megkapja esetleg, illetve biztosan megkapja, hiszen fennkölt erkölcsiségű orvosokkal állunk szemben, és ráadásul a törvény is kötelezi az egészségügyi intézményeket, hogy az életmentő ellátásokat minden fenntartás nélkül megkapja, de aztán tovább is van, és tovább már nem lesz. Tehát mi azokat az utakat és módokat kerestük, amelyek ezt a konfliktust, az elérendő állapot és a jelenlegi állapot közötti átmenetből adódó konfliktusokat kezelni tudja. Ilyen logikával épült fel az a módosító indítvány, amelyik kiskaput ad a konszolidálatlan körülmények között élő, társadalmilag és gazdaságilag is konszolidálatlan élő lakosságrésznek, hogy módja legyen bekapcsolódnia az egészségügyi ellátás intézményrendszerébe, a biztosítási rendszerbe, és kezdje ezzel az állapotának a konszolidálását, mely konszolidálásnak még számos egyéb feltétele is van, többek között a gazdasági helyzet. Amikor vitatkozunk erről, akár a kormánytisztviselőkkel, akár a kormánypártokkal, akkor két modellt szoktunk egymásnak szegezni. A kormánypárti oldal azt a fekete vállalkozót szokta elővenni és a falra vetíteni, amelyik természetesen létezik és nagyon jól keres, nagy pénzeket vág zsebre, és a közterheket nem viseli. Ilyen társadalmi típus van, nem tudjuk, hogy mennyi. Mi viszont azt a képet szoktuk a falra vetíteni, amikor az éhhaláltól és a teljes ellehetetlenüléstől az menti meg a kisvállalkozót vagy az alkalmi munkást, hogy feketén dolgozik, illetve fekete munkákat vállal fel, hiszen ha nem tenné, nincsen akkora tőkeereje vagy munkaereje, nem tud olyan munkabéreket kiharcolni, hogy ebből legalizálni tudja saját magát. Erről sem tudjuk, erről a halmazról, hogy mekkora. De azt gondolom, hogy csak az egyik vagy csak a másik szélsőséges, feltételezett, biztosan létező típusból általánosítani a lehetséges törvényi szabályozást iszonyatos bűn, és borzasztó zavarokat fog okozni. Szerettük volna ezt a hatást mérsékelni, és egy tárgyalásos útját kidolgozni annak, hogy ezek a nagyon kemény érdekellentétek és nagyon kemény egzisztenciális ellentétek valahogy el tudjanak rendeződni ebben a társadalomban. Még egyszer megfontolásra ajánlom, hogy ennek a törvényjavaslatnak azt a módosító indítványát, amit Fáklya képviselő úr védelmezett, és amit nagyon végiggondoltunk - a társadalomról alkotott ismereteink alapján gondoltuk végig -, ne vessék el azért, mert eltér attól a valamikori, jól szervezett, üzemszerű, valóban polgárokból épülő társadalomtól, amelyért mind az MDF, mind pedig az SZDSZ itt ül. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)