Mészáros István László (SZDSZ)
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): Tisztelt Ház, elegendő, ugyanis Palotás János képviselőtársam alapos fölszólalása lehetővé tette, hogy az egyik kérdésben, amelyről szólni kívánok, csak elvi éllel szegezzek le egy álláspontot. Eredetileg ugyanis amellett szerettem volna érvelni, hogy a korlátozott társadalombiztosítási ellátás párja ne a korlátlan, hanem a szintén korlátozott befizetési kötelezettség legyen. Palotás János képviselőtársam emellett meggyőzően érvelt, és ezért én csak elvi éllel szeretném leszögezni azt, hogy bármennyire is elfogadhatónak tartjuk, és bármennyire is érthető és szükségszerű az, hogy a biztosítási elvek szolidarisztikus elemekkel keveredjenek, azt azért le kell szögezni, hogy a szolidaritási elv érvényesítése nem jelentheti azt, hogy a biztosítási elvet teljesen háttérbe szorítja, és végső soron egy, a teljesítmények elfojtását vagy visszafogását előidéző fizetési kényszert írjon elő, mint ahogy ezt ennek a törvényjavaslatnak az egyéni vállalkozókra, illetőleg a társas vállalkozások tagjaira vonatkozva szeretné elérni az előterjesztő. Egyébiránt örömmel hallottam, hogy az alkotmányügyi bizottságban ennek a kérdésnek kapcsán is alkotmányos kérdések merültek föl - párthovatartozástól függetlenül - és képviselőtársaim szemei megakadtak a befizetési kötelezettség korlátlanságát tartalmazó indítványon, és csak bízni tudok abban, hogy az ebédszünetben folytatott vita végül is az utolsó pillanatban bár, de meg tudja akadályozni azt, hogy egy teljesítményvisszafogó rendszer jöjjön létre. Még egyszer összefoglalva tehát: a korlátozott ellátás párja korlátozott befizetés legyen, ne pedig korlátlan befizetés. Ezt a célt szolgálja egyébként Hack Péter és Eörsi Mátyás képviselőtársaimnak egyik módosító indítványa, és jómagam is benyújtottam ez irányban módosító indítványt. Ezenkívül egyetlen másik indítványom mellett szeretnék érvelni, az pedig az, hogy egy másik indítványban, a 4687-es számúban indítványoztam, hogy a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat ne március 1-jén, hanem július 1-jén lépjen hatályba. Ezt megfontolásra ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak, ugyanis éppen másfél hónappal ezelőtt léptettünk hatályba, azaz a parlamenti többség léptetett hatályba egyik napról a másikra adótörvényeket, amelyek alapos fejtörést és bonyodalmat okoztak - azt hiszem - a széles társadalomnak, és most ugyanez történne meg, hogyha egy rendkívül jelentős változtatásokat kilátásba helyező társadalombiztosítási törvény is tulajdonképpen már március 1-jétől hatályba lépne. Álláspontom szerint legalább egy pár hónapos időt kell hagyni arra, hogy felkészülhessenek ennek a törvénynek az alkalmazására és végrehajtására az érintettek. És itt csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy annak idején, 1975- ben is július 1-jén lépett hatályba a jelenleg hatályos törvény, és ennek a megvitatására is 1975 elején került sor. Ha tehát akkor, a pártállami időkben várni lehetett pár hónapot a hatályba lépéséig, akkor én nem tudom, hogy mért ne lenne indokolt ez a jelen esetben is. Én tehát kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy fontolják ezt meg, és hagyjanak időt a társadalom számára ahhoz, hogy fölkészüljön ennek a jelentős változtatásokat előirányzó törvénynek a fogadtatására. Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)