Fekete Gyula (MDF)
DR. FEKETE GYULA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk megtárgyalta a szóban forgó országgyűlési határozattervezetet. A határozattervezet alapkoncepcióit megkérdőjelező vélemények, észrevételek nem hangoztak el a bizottság ülésén. Az évenkénti nyugdíjemelés alapkoncepcióinak kérdésében ugyanis a Parlament már döntött. Döntött arról, hogy ez évtől egy bérkövető nyugdíjemelési rendszer lépne életbe. Minden évben biztosítani kell a nyugdíjak keresetekhez mért relatív értékének az állandóságát, azaz a nyugellátásoknak a nettó átlagkeresetek növekedésével azonos mértékű emelését. Döntött arról is a Parlament, hogy a relatív értéktartás a nyugellátások összességére vonatkozzon és ne egyedenként minden nyugdíjasra. A társadalmi szolidaritás jegyében így a legalacsonyabb összegű nyugdíjak az átlagkeresetek növekedését felülmúló emelésben részesülhetnek. Például most márciusban a határozattervezet az emelés legkisebb mértékét saját jogú nyugdíjasok esetében 800 forintban, a maximált mértékét 2000 forintban szabja meg. Mint ismeretes, ezt a mértékű emelést ha elfogadjuk, az Országgyűlés múlt heti döntésének megfelelően január elsejéig visszamenőleg megkapják azok, akik már az év elején is nyugdíjban voltak. A nyugdíjemelés szükséges és elégséges mértéke közötti sávot a nettó átlagkeresetek várható növekedése határozza meg. Ezt szem előtt kell tartania minden képviselőnek, aki módosítani kívánja a minimális és a maximális mértékeket. Péládul ha a saját jogú nyugdíjasok esetében most márciusban nem 800 forintos, hanem 900 forintos minimális emelést tart valamely képviselőtársunk szükségesnek, akkor ez automatikusan azt is kell hogy jelentse, hogy a maximális emelés mértéke nem lehet 2000 forint, hanem csak 1600, 1700 forint, a 100 forintos plusz emelés ugyanis olyan széles nyugdíjas tömeget érintene, ami a jóval csekélyebb létszámú magasabb nyugdíjúak szándékolt nyugdíjemeléséből háromszor, négyszer annyi összeg elvonásával, átcsoportosításával kell, hogy együtt járjon, ha a nettó átlagkeresetek várható növekedésének sávjában akarjuk tartani a nyugdíjemelkedést. Pontosan persze nem lehet megbecsülni az év elején a keresetek éves várható növekedését. Ezért van szükség az évi kétlépcsős nyugdíjemelésre, amelynek időpontjait az Országgyűlés a múlt héten nyílt, név szerinti szavazással döntötte el. Ennek értelmében az első lépcső márciusban lenne, amikorra már befolynak az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság kasszájába az év elején megnövelt keresetek többlet nyugdíjjárulékai. A második lépcső pedig szeptemberben, a fűtési szezon beindulása előtt lesz. A jelenlegi elképzelések szerint az évközi emelések kétharmadát márciusban, egyharmadát pedig szeptemberben kapnák meg az érdekeltek. Ennek megfelelően az emelés minimuma szeptemberben a márciusi emelés fele, 400 forint lesz, maximuma pedig 1000 forint. A kétharmad-egyharmad aránytól kissé eltérően márciusban 500 forinttal, szeptemberben 300 forinttal növekedne a házastársi pótlék, házastársi jövedelempótlék, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti járadék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj minimuma. Bizottságunk, elfogadva az Országgyűlés korábbi határozatai, törvényei által megszabott kereteket, ellenszavazat nélkül 15 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett javasolja az országgyűlési határozattervezet általános vitára történő bocsátását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)