Faddi József (FKGP)
FADDI JÓZSEF (Független Kisgazdapárt-i képviselők 10 tagú csoport vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 3870-es számú törvényjavaslat, mely a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szól, e jegyek felhasználási lehetőségét bővíteni szándékozik, amint az indokolásból kitűnik. Mindez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kárvallott és kárpótlásra jogosult személy életjáradék formájában is kaphat kárpótlást. A cél az elfogadható, és ezzel egyetértünk, a végrehajtás módja és mértéke azonban elfogadhatatlan. Az, kérem szépen, a gyakorlati életben teljesen elfogadhatatlan. Az 1. §-ban meghatározást nyer, hogy az életjáradék annak a kárpótlásra jogosultnak folyósítható, aki 1991. december 31-én 65. életévét betöltötte. Hiányolom, hogy a javaslat nincs figyelemmel a nőkre, akiknél az életerő gyengülése általában korábban jelentkezik, mint a férfiaknál. (Zaj.) Emiatt javaslom, javasoljuk, hogy a jogosultsági életkor különböző legyen, éspedig a nők esetében 60. év, a fériaknál 65. év. Az 1. §-hoz (2) bekezdésként javasoljuk, az (1) bekezdésben nevezett jogosult elhalálozása esetén a jogosultságot házastársa örökölhesse életkorától függetlenül. Ezt azzal tudom indokolni, hogy egyéb módon kárpótolt állampolgár maradandó értéket kap és a házastársa meghal, akkor is megvan az az érték, tehát itt - kérem - hátrányos megkülönböztetés van. Méltányos a házastárs öröklési joga, ha egyéb kárpótlási módokhoz viszonyítjuk, mivel ott a kárpótlásként kapott érték örökölhető. A 2. § az életjáradékot szolgáltatásként nevezi meg. Ez nem helytálló, mivel az alaptörvény a kárvallott egyének kárpótlását célozza. Továbbiakban a 2. § az életjáradék megállapításáról intézkedik, hivatkozva a törvényjavaslat mellékletére, mely nemek és életkor szerinti megkülönböztetésben más-más összeget állapít meg 65-től 106 évig. Az állampolgár kárvallott, károsult mivolta semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy az illető férfi vagy nő, így tehát csak a kár mennyisége szolgálhat a kárpótlás alapjául. Mivel ez utóbbi szerint megállapított kár és kárpótlás adott, semmi indoka sincs annak, sőt jogtalan, hogy nemek szerint különböző összeg kerüljön folyósításra. Tekintettel arra, hogy az életjáradék a kárpótlás egyik módja, nem indokolható ennek életkor szerinti különböző összegben történő, illetve tervezett kifizetése. Ezáltal a kárpótlásra jogosultak minden tekintetben hátrányos helyzetbe kerülnének, károsodnának a más módon kárpótoltakkal szemben. A törvényjavaslat mellékletében szereplő 100 ezer forint névértékű kárpótlási jegy, mint számítási alapérték, azonos 5,88 hektár, 17 aranykorona országos átlagértékű földdel. Ennek a földnek mai átlagos földhaszonbére hektáronként 8 ezer forint. Ezt a földhaszonbért alapul véve és hónapokra elosztva, 3920 forint havi összeget kapunk. Javaslatunk, hogy ez az összeg kerüljön életjáradékként elfogadásra, függetlenül attól, hogy a kárpótlásra jogosult milyen nemhez tartozik, valamint hogy a kezdő 60-65. év betöltése után hányadik életévét tölti. Tisztelt Országgyűlés! Én javaslom ennek megfontolását, és javasoljuk elfogadását. Ez egy reális érték, a gyakorlati életből van véve. Az emberek sokasága, akik kárpótlást kértek, többnyire földműves emberek: ezt értik és ezzel egyetértenek. Ez egy reális valami. A törvénytervezetben szereplő táblázat abszolút nem használható ilyen célra. Köszönöm szépen. (Taps a Kisgazdapárt 10 tagú képviselőcsoportja körében.)