Tarján Lászlóné (EKgP)
DR. TARJÁN LÁSZLÓNÉ környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A kérdést köszönjük, mert valóban nagyon fontos ügyről van szó. Remélem, a válaszomból is kitűnik, hogy a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak az Országos Építésügyi Szabályzat módosítására irányuló intézkedése valójában a lakosság érdekeit szolgálta. A konkrét kérdésekre a következőkben válaszolok. Nincs kormányzati törekvés a jogszabályok előzetes egyeztetés és felkészülési idő biztosítása nélküli bevezetésére és ilyen gyakorlat elterjesztésére. Az egyeztetés módját a jogalkotásról szóló törvény kötelezően határozza meg, a hatálybaléptetés időpontja pedig a jogszabály konkrét tartalmától függ. Az egyeztetésre vonatkozó törvényi előírásokat a szóban lévő esetben betartottuk, a módosító rendelkezés hatálybaléptetésének időpontját a vonatkozó előírásoknak megfelelően választottuk meg. Jelen esetben az OÉSZ egyik pontjának alkalmazására vonatkozó eljárási rend pontosításáról, ennek értelmezéséről van szó. Nevezetesen arról, hogy változtatni akartunk azon a kedvezőtlen és valójában teljesíthetetlen gyakorlaton, miszerint a gázszerelési engedélyt adó gázszolgáltatók feladata volt ellenőrizni a szerelési munkák megkezdése előtt a berendezés beépítésének valamennyi előfeltételét, körülményeit és követelményeit, egészen a műemlékvédelmi szempontoktól az egészségvédelmi szempontok vizsgálatáig. Ez a rendelkezés elsősorban a gázszerelésben érdekelt lakosság számára volt hátrányos, mert részére jogbizonytalanságot okozott. Ezeket a követelményeket ugyanis a gázszolgáltatók nem tudták teljesíteni, és ezért tömegesen terjesztették a minisztériumhoz a gázszerelésre irányuló engedélykérelmeket előzetes szakmai állásfoglalásra vagy éppen az általuk feltárt eltérések engedélyezése céljából. A minisztérium, miután az adott beépítés helyi körülményeit nem ismerte, vagy az elbírálásban nem volt kompetens, a kérelmeket kénytelen volt tovább egyeztetni az illetékes szervekkel. Ez rendkívül elhúzódó ügyintézést, esetenként nem kellően megalapozott döntéseket is eredményezett. Az eljárás új rendje semmi másról nem dönt, mint arról, hogy a berendezések beépítése, illetve a gázszolgáltatói engedély kiadása előtt a helyi illetékes szervek szakvéleményének előzetes beszerzésének kötelezettségét írja elő. Tehát - és ez már tisztelt képviselőtársam második kérdésére vonatkozik - az eddig elmondottakból is következik, hogy a jogszabály megjelenésével egyidejű hatálybaléptetésnek nem volt a szóban lévő esetben érdemi akadálya, hiszen az új szabályozás bevezetése jelen esetben éppen az érintett állampolgárok érdekeinek a védelmét szolgálta. A harmadik kérdésére: a rendeletmódosítás egyetlen települést sem gátol abban, hogy a korszerű, gázenergiával történő fűtési rendszerre térjen át, sőt, a tárcának is az az alapvető érdeke, hogy a fűtési rendszer megválasztásánál szerepet játsszanak a környezetvédelmi meggondolások. Ennek jelen esetben természetes következménye, hogy vagy a meglévő kéményeket kell gáztüzelésre alkalmassá tenni, vagy szükség esetén új kéményeket kell építeni. Tehát a jogszabály kategorikusan nem tiltja a homlokzati égéstermék-kivezetésű gázkészülékek bevezetését sem, ezt azonban az új ÉSZ vonatkozó előírásának keretei között, megfelelő tervek és engedély alapján kell kialakítani. A gázüzemű fűtőberendezések alkalmazásának, beépítésének, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó kémények szerkezeti megoldásainak tisztázására ezeket az összefüggéseket, elemzéseket kell a közeljövőben elvégezni. Köszönöm figyelmüket és kérem a válaszom elfogadását. (Taps.)