Pető Iván (SZDSZ)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak a pontosság kedvéért jelzem, hogy a cserét két héttel ezelőtt jelentettük be, tehát nem valami friss változtatásról van szó. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Rátérve az interpellációmra, a kormányzatnak egy demokráciában, ha elégedetlen a sajtó hangvételével, két lehetősége van: vagy megpróbál úgy cselekedni, hogy a sajtó elismeréssel illesse (Zaj, közbeszólások, derültség.) - ez úgy látszik, kormánypárti körökben nevetséges dolognak hangzik - (Derültség, taps a bal oldalon.), vagy ha erre nem lát esélyt, megpróbálja politikájának támogatóit rávenni, hogy alapítsanak egy kormányközeli álláspontot képviselő, de független lapot (Közbeszólások.), mert a Kormánynak egy demokráciában nincs joga közpénzekből kormánypárti újságokat működtetni. (Taps a bal oldalon, közbeszólás: Így van!) Az Antall-kormány működése idején azonban a Magyar Nemzet állami részének múlt heti eladásáig nemcsak hogy nem mutatkozott jele az öröklött állami sajtótulajdon privatizálásának, de a politikai sajtó területén még újraállamosításnak is tanúi lehettünk. Az egykori állampárti, pártállami, nagyhatalmú sajtómonopóliumok - a Pallas Rt. és a Hírlapkiadó Vállalat - ma közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt perszonálunióban tevékenykedik, vagyis közös igazgató vezetése alatt. A Pallas Rt. súlyosan eladósodott vállalat, társadalombiztosítási tartozása 152 millió forint. Mint ismert, a másik állami vállalat, a Hírlapkiadó, a közelmúltban 800s tulajdoni többséget vásárolt az Esti Hírlap Rt.-nél, annál a vállalatnál, amelynek tavalyi vesztesége 50 millió forint felett volt. A Hírlapkiadó másik érdekeltsége, a Publica Rt. tőkéjét - mint az szintén jól ismert - hirtelen, kollektív megvilágosodás nyomán, tavaly adták össze az állami bankok. (Taps, derültség.) A Publica Rt. politikai napilapja az Új Magyarország - mint minden induló politikai lap - erősen veszteséges, olyannyira, hogy az rt. tavalyi vesztesége közel 132 millió forint volt, elérte az alaptőke több mint felét. A demokrácia elveit és gyakorlatát itt most nem emlegetve - csupán a gazdasági részt nézve - a Kormány azért, hogy véleményét tükröző politikai sajtóhoz jusson, illetve ilyen sajtót működtessen, hatalmát igénybe véve közpénzeket használ. A kormánypárti lapok tetemes veszteségeit részben közvetve, részben közvetlenül az állampolgárok pénzéből fizetik - gondoljanak csak a társadalombiztosítási tartozásokra. (Moraj a jobb oldalon.) Részben pedig olyan nyereséges lapokból, mint az Expressz vagy a Publica Rt.-nek nagyvonalúan átengedett Sportfogadás című lap. Az ilyen keresztfinanszírozás magáncégeknél megengedett, de az állam, a Kormány nem támogathat politikai propagandát ilyen eszközökkel. A kormányzatnak ugyanakkor érdekében áll lapjai veszteségét különleges kedvezményekkel is enyhíteni. Ezért jobb lenne, ha a rosszindulatú feltételezéseket kizárandó, nem titkolnák, milyen feltételekkel nyerte el az Állami Vagyonügynökség előprivatizációs hirdetési pályázatát az Új Magyarország. Az adófizetők szempontjából az sem jó, ha az állam alapítványokon keresztül finanszírozza a politikai sajtót. A Pesti Hírlap megmentésére létrejött "150 év" Alapítvány tőkéjének döntő részét olyan közszolgáltató, illetve monopolhelyzetű állami vállalatok adták össze - a Hitel Bank mellett -, mint az Olajipari Részvénytársaság, a Magyar Távközlési Vállalat, a Magyar Villamos Művek Tröszt. Nyilván nem üzleti vállalkozást láttak a súlyosan veszteséges Pesti Hírlapban+ (Derültség a bal oldalon.) Akkor vajon mit? Miért fektették be oda a pénzüket? Kérdezem a fentiek nyomán miniszter úrtól, létezik-e kormányzati elképzelés az állam, illetve vállalatai sajtótulajdonlásáról. Gondolkodik-e a kormányzat azon, hogy az állami vagy állami többségű tulajdonú bankok sajtótulajdonát korlátozza; hogy közszolgálati jellegű vagy monopolhelyzetű vállalatai sajtótulajdonlását szabályozza? S kérdezem végül, nem fenyeget-e a protekcionizmus veszélye az állami sajtótulajdon révén. Köszönöm. Várom válaszait. (Nagy taps a bal oldalon.)