Kósáné Dr. Kovács Magda (MSZP)

1992. március 23.

KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP): Köszönöm, Elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A Békés megyei Munkaügyi Központ békéscsabai kirendeltsége az előnyugdíj megállapítására vonatkozó határozatainak indoklását egy sajátos közléssel zárja le, amely a következőképpen szól, idézem: "Az előnyugdíj olyan fix összegű juttatás, amely az előnyugdíj időtartama alatt nem változik, nincs évenkénti emelkedése, vagyis csak a nyugdíjkorhatár betöltése után fog nyugdíjszerűen viselkedni." A munkaügyi központ álláspontját az 1991. évi IV. törvény szövege támasztja alá, és ennek az álláspontnak kifejezetten ellene mond a 99/1991-es, illetve a 134/1991-es kormányrendelet. Mindkét kormányrendelet kimondja ugyanis, hogy az előnyugdíj, illetve a korkedvezményes nyugdíj, akár a foglalkoztatási alap, akár a szolidaritási alap biztosítja a forrását, ugyanúgy viselkedik mint az öregségi nyugdíj, és azt hiszem, ez az egyetlen elfogadható igazságos megoldás, hiszen az előnyugdíj három éve alatt csak 300s inflációval számolva a nyugdíj eredeti értékének a töredékére romlik. Éppen ezért az alábbi kérdéseket teszem fel önnek: Először is: Van-e önnek tudomása arról, hogy a munkaügyi központok, vagy azok egy része az érintetteket így tájékoztatják? Másodszor: Az előnyugdíj összegét a munkaügyi központ havonta előre utalja át a nyugdíjfolyósító igazgatóság számlájára. Elképzelhető-e, hogy a munkaügyi központ határozata miatt az idézett kormányrendeletek ellenére az érintett előnyugdíjasok nyugdíja nem emelkedett? Ezért tart-e szükségesnek valamilyen intézkedést? Végül harmadszor: Milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy a munkaügyi központok jogértelmezése megfeleljen a jogalkotó szándékának, és akkor se hozza hátrányos helyzetbe a munkanélkülieket, ha a döntés kiigazítására más szervnek, ez esetben a nyugdíjfolyósító igazgatóságnak nincsen módja? Várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)