Andrásfalvy Bertalan (MDF)
DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN művelődési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt esztendőben az Iparművészeti Főiskolán csaknem egy évtizedes rektorság után a régi vezető megbízatása lejárt. Az egyetemi tanács legális ügymenet alapján a rektorhelyettest választotta és bízta meg a vezetői teendők ellátásával az új rektor kinevezéséig. Ezt a megbízatást 1991. december 23-án meghosszabbítottuk, kérve, hogy az új rektor megbízásáig a főiskola vezetésével kapcsolatos teendőket folyamatosan lássa el. Időközben a főiskola a rektori poszt betöltésére házi pályázatot írt ki, megjelölve a rektorral szembeni kívánalmakat és az egyetemi tanári kinevezéssel kapcsolatos törvényben rögzített kritériumokat. Ugyanis rektor csak egyetemi tanár lehet. A rektori posztra ketten pályáztak, azonban csak egyet terjesztettek fel. Az egyetemi tanári kinevezés kritériumait nem teljesíti ez, tudományos fokozata nincs, szakmai publikációinak száma, nemzetközi elismertsége szerény. Miután a rektori megbízás előfeltétele az egyetemi tanári cím, így a benyújtott pályázatokat gyakorlatilag sikertelennek kellett minősítenünk, nem vonva kétségbe a jelölt emberi értékeit. Tehát az egyetemi tanács 25 igen szavazattal teljes mértékben javasolta az egyik jelölt egyetemi tanári kinevezését, és mintegy 80ban javasolta a rektori megbízást is. E javaslatot a szakmai munkásságot tanúsító mellékletekkel együtt megküldtük a Magyar Tudományos Akadémia elnökének - ezt idézte képviselőtársam is -, aki nem emelt kifogást a kinevezés ellen, és visszaadta a kinevezés felelősségét nekem. Ezek után küldtük meg - mivel én a jelöltnek a munkásságát nem ismertem -, az újonnan szerveződő Magyar Művészeti Akadémia előkészítő bizottságának véleményezésére is felterjesztettem ezt a javaslatot. Az előkészítő bizottság úgy foglalt állást január 3-án kelt levelében - itt van -, hogy csak az európai egyetemi normáknak megfelelő személyt szabad és lehet egyetemi tanárnak és rektornak kinevezni, aki, ha képző- és iparművész, legalább egy önálló kiállítása van, ha elméleti szakember, legalább egy önálló kötete van, ha tudós, akkor pedig tudományos fokozata. E kritériumokat a jelölt sajnos nem teljesíti. Ezek után négy neves művészeti szakemberből álló bizottságot kértem fel a véleményezésre. A bizottság véleménye, hogy publikációs tevékenysége és szakmai programja alapján a jelölt nem üti meg a kívánt mértéket. Közben erről folyamatosan tájékoztattuk a főiskolát is, ezért célszerűnek látszik, hogy az új felsőoktatási törvény életbe léptéig a Magyar Iparművészeti Főiskolán ne történjen változás, s majd a törvény szellemében írjunk ki országos, esetleg nemzetközi pályázatot, hogy végre megfelelő tekintélyű vezető álljon ennek az intézménynek az élén. Erről a főiskola egyetemi tanácsának küldöttségével személyesen állapodtunk meg március 16-án. Tárgyalásaink szellemében meghosszabbítottam a rektorhelyettes megbízatását, és felkértem a tanácsot az új pályázat kiírására. Nem személyi kérdésről van szó, hanem több egyetemet, főiskolát érintő általános mércék kialakításáról. Mércékről, amelyek megfelelnek az általunk is aláírt európai konvencióknak, melyekben elismerték a magyar oklevelek ekvivalenciáját. Mi a felsőfokú intézményeink rangját védjük, amikor az európai színvonalat biztosító szigorú követelményeket számonkérjük. Ez az én felelősségem. Sajnálatos, hogy a sajtó ezzel az üggyel többet foglalkozott, mint bármely más felsőoktatási érdemi kérdéssel. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a jobb oldalon.)