Balsai István (MDF)
DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A családjogi törvény nagyon szűkkörű módosítását - amint egy interpelláció kapcsán ezt már ki tudtam fejteni - az Alkotmánybíróság egy döntése indokolja, amely éppen a mai nappal, tehát március 31-ével helyezi hatályon kívül azt a szakaszát a jelenleg még hatályos családjogi törvénynek, amely a törvényes képviselő korlátlan perindítási jogáról rendelkezik azokban az ügyekben, amelyeket úgy szoktunk mondani, hogy "származás-megállapítás iránti perek". Az Alkotmánybíróság idézett határozata ugyanakkor természetesen lehetőséget ad és kifejezetten rá is mutat arra, hogy megfelelő törvényi garanciák mellett ilyen védett esetekben, tehát garantáltan védett esetekben a vérségi származás kiderítése a törvényes képviselő útján már a gyermek, illetőleg a nem teljesen cselekvőképes személy tekintetében is lehetséges legyen. A javaslat tehát, amely a tisztelt Parlament kivételes és sürgős eljárása eredményeként ma remélhetőleg elfogadásra kerül, nem zárja ki a gyermek kiskorúsága alatt sem a származás és az apaság megállapításának a lehetőségét, figyelemmel arra, hogy ez az az életkor, tehát a kiskorú életkor az, amikor a gyermeknek a rendezett családi környezetre és a szülői gondoskodásra nyilván leginkább szüksége van. Ugyanakkor a másik esetben, tehát az apaság vélelmének megdöntése iránti ügyekben tudomásunk van arról, magunknak is - és az Alkotmánybíróság ítéletét is egy ilyen eset alapján hozta meg -, hogy nem mindig szolgálják ezek az ügyek a kiskorú valódi érdekeit. Sok esetben az is valószínűsíthető, hogy a gyermek saját akaratából akkor, amikor már nagykorúvá válna, nem indítaná meg ezt az eljárást. Ilyen volt tehát az az ügy, amelyben az Alkotmánybíróság egy bírósági ítéletet is megsemmisített, mivel a kiskorú helyett és nevében az általa hét éve apaként ismert és szeretett személy ellen folyt az apaság vélelmének megdöntése iránti per. Ennek a javaslatnak értelmében tehát - amelyet most indokolok - a gyámhatóság a jövőben ezekben az ügyekben nem járulhat hozzá minden további nélkül, automatikusan a törvényes képviselő perindításához. Gondosan mérlegelnie kell, hogy a származás kiderítése, az apaság vélelmének megdöntése valóban a kiskorú érdekében áll-e. Ennek a kérdésnek az eldöntésében természetesen kiemelt jelentősége van az anya és a vélelmezett apa nyilatkozatának, őket a döntéshozatal előtt a gyámhatóságnak meg kell hallgatnia, és azt is kiemeli a javaslat, hogy a gyámhatóság hozzájárulására csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor akkor, ha a szülők között a gyermek elhelyezése vitás. Ilyen volt az említett eset is, - ilyen esetben ugyanis az apaság vélelmének megdöntése nagyon sokszor csak eszköz a szülők közötti vita eldöntéséhez. Ezért - tisztelt Országgyűlés - annak ellenére, hogy a származás megállapításával kapcsolatos perek száma tulajdonképpen számszerűen, statisztikusan elenyésző - természetesen a bontóperekhez viszonyítva -, mégis a jelentőségük rendkívül nagy, hiszen nem egyes személyek, hanem családok sorsát és életét is befolyásolja. Így a törvénymódosításnak a származás megállapítása iránti perek lefolytatásával kapcsolatos és a korábbinál differenciáltabb és az alkotmányos előírásoknak jobban megfelelő szabályzását jelenti. A kivételes eljárás szerint lefolytatott vita során az alkotmányügyi bizottság - mindazokkal a módosításokkal, amelyeket magam is támogatni kívánok - egyhangúlag támogatta ezt a javaslatot, úgyhogy ilyen értelemben bízom abban, hogy a tisztelt Parlament is meg fogja erősíteni a javaslatot. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)