Balsai István (MDF)
DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Igen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igyekszem tényleg ebben a nem mindennapi és nem is biztos, hogy interpellációra tartozó - folyamatos bírósági ügyekről van szó, mint hallottuk - ügyben a rám vonatkozó és a Gergátz miniszter úr megbízásából adandó választ elmondani azzal, hogy Györgyi Kálmán úr nyilván a rá vonatkozó kérdésre majd válaszol. Először is szeretném mondani - nyilván nem szükséges bővebben hangsúlyozni -, hogy az ítélkezési munka bármelyik szakaszában is a bírósági eljárásnak, nem tartozik az igazságügy-miniszter hatáskörébe; nem árt ezt mostanában hangsúlyozni. Ami a szakértőkkel kapcsolatos jogszabályokat illeti, az interpellációban feltett és nekem címzett kérdések úgy tüntetik fel, mintha valaki, akár az elődöm, akár én, nem gondoskodott volna arról, hogy a bíróságok a kijelölt igazságügyi szakértők névsorának birtokában dönthessenek a szakvélemény beszerzéséről. Nos, erről szó sincsen. Megnyugtatom a képviselő urat, hogy ezekben az ügyekben, mint általában az olyan ügyekben, ahol állandó igazságügyi szakértő nincs, mert az ügyek nem olyan sűrűek és általában nem indokolják az ügyfajták intézményes vagy személyi állandó szakértő névsorba vételét, illetőleg erre vonatkozó szakértési tevékenységét, kijelölt szakértők vannak. Ebben az ügyben, tehát a mezőgazdasági és állategészségügyi kérdésekben is van kijelölt, mégpedig az egész országra, valamint több megye területére, vagy egy-egy megye területére vonatkozóan kijelölt és névsorba foglalt módon a bíróságok rendelkezésére álló szakértői gárda. Természetesen valamennyi ügyben - az ön által említett 180 ügyben is, de esetleg a későbbiekben induló ügyekben is - a bíróságoknak módjuk és lehetőségük van az igazságügy-miniszter által összeállított, és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, a feltételeknek megfelelt szakértők közül választani. Arra nem tudok választ adni, hogy a konkrét ügyben a jogi eljárás keretein belül a bíró miért X-et vagy Y-t jelöli ki, vagy a kijelölt szakértő helyett miért választ eseti szakértőt. Erre is van mód, hiszen a szakértők kirendelése és a szakértők alkalmazása tekintetében a konkrét ügyben eljáró másodfokú bíróság dönthet. Úgyhogy a jegyzék - tehát a kérdésére válaszolva azt mondhatom, hogy - folyamatosan a bíróságok rendelkezésére áll, és a jövőben is a tisztelt bíróságok alkalmazhatják a kijelölt szakértők közül bármelyiket, aki illetékes a megyei vagy fővárosi vagy más területen működő bíróság előtti ügyekben eljárni. Tizenhat kijelölt méhészszakértő van, ezt tudom még mondani. Tehát az ügyek számától függően is megfelelő szakértői létszám van az ügyek elbírálására. Tehát nem kell semmilyen intézkedést tenni a helyzet megszüntetése érdekében. Ami a Gergátz miniszter úrnak címzett kérdéssel kapcsolatos választ illeti, a következőt szeretném mondani: a méhészek kártérítése ügyében a földművelésügyi miniszter úr úgy érzi, hogy nem kompetens, hiszen - mint ön is említette - perek vannak folyamatban. A kártérítési ügyeket Magyarországon a bíróságok döntik el. Ha úgy érzik a károsultak, gondolom, hogy a földművelésügyi miniszter, illetőleg a minisztérium is ennek a kártérítésnek az okozója, a károsodásnak az okozója, akkor természetesen mód és lehetőség van a keresetben megjelölni alperesként. Természetesen a Hungaronektár gyártotta és forgalmazta ezt a szert, mint ön is mondta. A MÉM-nek annyi szerepe volt, hogy engedélyezték, törzskönyvezték, és az állategészségügyi főosztály végezte az ilyenkor szokásos módon ezt a tevékenységet. Ezen túlmenően a kártérítési felelősség jogalapja, úgy gondolom, ennyi adatból is megállapíthatóan hiányzik. Ami az ide intézett másik kérdést illeti, hogy tudniillik a méhészegyesület többszöri javaslata ellenére miért nem gondoskodott arról, hogy a hosszú nevű felülvéleményező bizottságban még méhészszakértő is legyen, azt kell mondanom, hogy téves az információja a képviselő úrnak, ugyanis méhész valóban nincsen a felülvéleményező bizottságban, de az egyetemen méhészegészségügyi oktató szaktanár működik közre a bíróság munkájában. Arról van ugyanis szó, hogy ezt az esetet vagy eseménysort leszámítva nincs indoka annak, hogy az Állatorvostudományi Egyetem felülvéleményező bizottságában külön méhész szakképzettségű tag működjön. Igyekeztem összesűríteni a két válaszrészt, és akkor átadnám a szót Györgyi Kálmánnak. Egyben kérem a tisztelt Országgyűlést és a képviselő urat is, hogy fogadja el ezt a választ, mert ezt tudom én, és a földművelésügyi miniszter megbízásából is a rá vonatkozó részként ebben a bíróságra tartozó ügyben jelenleg mondani, és az interpellációban felvetett kérdésekre válaszolni. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)